„Flavius Magnus Magnentius” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
|||
38. sor:
==Élete==
[[Kép:Impero Romano da maggio a settembre 337.png|balra|bélyegkép|200px|A római birodalom 337. szeptemberében]]
[[I. Constantinus római császár]] császár [[337]]. május 22-én bekövetkezett halála után három fia – [[II. Constantinus római császár|II. Constantinus]], [[Constans]], és [[II. Constantius]] – egymás között osztotta fel a birodalmat. Magnentius Constantinus császár harmadik fiának Constans császárnak a zsoldjában állt. Constanst, mint zsarnokot és kéjencet katonái megvetették és a katonák lázadása elől, ami Galliában tört ki, menekülnie kellett, útközben azonban Magnentius, aki a testőrség vezetője volt, 350-ben meggyilkolta. Ezután Magnentiust [[350]]. január 18-án a [[gallia]]i ''Augustodunumban'' császárrá kiáltották ki. Magnentius pogány volt. Azonnal engedélyezte a betiltott éjszakai áldozatokat és gyorsan megszerezte a még túlnyomórészt pogány arisztokrácia támogatását. Ugyanakkor az érméi hátlapjára egy nagy krisztogramot veretett, amivel a [[keresztények]]et sikerült megnyugtatnia.
[[Constans]] halálának hírére [[Illyria|Illyriában]] az illyriai csapatok parancsnoka, Constantius nővére, Constantina kérésése [[Vetranio]] császárrá kiáltotta ki magát. [[II. Constantius|Constantius]] először elfogadta Vetraniót uralkodótársnak, ám 350. december 25-én a társuralkodók közös beszéde alkalmával a légiók előtt megfosztotta őt a császári bíbortól. Életét megkímélte, ami az ilyen aktusoknál nem jellemző.
| |||