„Regensburgi fegyverszünet” változatai közötti eltérés

 

[[1684]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] megszületett a megegyezés, a két uralkodó 20 évre szóló fegyvernyugvásban állapodott meg. XIV. Lajos szinte minden hódítását el tudta ismertetni. I. Lipót császár a maga és a Birodalom ''(Kaiser und Reich)'' nevében egy 20 évben meghatározott időtartam lejártáig lemondott uralkodói és hűbérúri jogainak gyakorlásáról a szerződésben körülírt birodalmi tartományokat és szabad birodalmi városokat illetően. A szerződés X. cikkelye rögzítette, hogy 20 éves határidő lejártával közös határmegállapító bizottság fogja megállapítani a végleges békeszerződés alapját képező államhatárokat.<ref>Daniel-Erasmus Khan: ''Die deutschen Staatsgrenzen: rechtshistorische Grundlagen. Kapitel&nbsp;X: Die deutsch-französische Grenze, Mohr-Siebeck, Tübingen, 2004. pp. 542.</ref> Fontos kivételt képezett [[Elzász]] (vele [[Strasbourg|Strassburg]] városa), amellyel kapcsolatban a szerződés leszögezte, hogy itt a császár elismeri a francia király teljes és korlátozatlan felségjogát, habár csak a szerződésben meghatározott időtartam lejártáig. (Elzásznak e külön jogállását, azaz a Francia Királyság szuverén felségjogát 13 évvel később, 1697-ben a [[rijswijki béke]]szerződés már véglegesként így rögzítette, és ez a jogállás változatlanul fennmaradt egészen 1871-ig, Elzásznak és Lotaringiának a [[Német Birodalom]]ba való bekebelezéséig).<ref>Daniel-Erasmus Khan: ''Die deutschen Staatsgrenzen: rechtshistorische Grundlagen. Kapitel&nbsp;X: Die deutsch-französische Grenze, Mohr-Siebeck, Tübingen, 2004. pp. 543.</ref>

 

==Jegyzetek==