„Flavius Magnus Magnentius” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: 351-ben volt a csata minden forrás szerint az összes wikiben |
|||
45. sor:
[[Constans]] halálának hírére [[Illyria|Illyriában]] az illyriai csapatok parancsnoka, Constantius nővére, Constantina kérésése [[Vetranio]] császárrá kiáltotta ki magát. [[II. Constantius|Constantius]] először elfogadta Vetraniót uralkodótársnak, ám 350. december 25-én a társuralkodók közös beszéde alkalmával a légiók előtt megfosztotta őt a császári bíbortól. Életét megkímélte, ami az ilyen aktusoknál nem jellemző.
A kedvezőtlen hírek miatt II. Constantinus félbeszakította a perzsák elleni hadműveleteit, és Illyriába sietett. Vetranio a seregével együtt csatlakozott hozzá, akit lemondatott, kárpótlásként azonban tisztes nyugdíjat adott neki. Az összecsapásra készülő ellenfelek mindketten ''caesart'' neveztek ki. Magnentius frank rokonát, [[Magnus Decentius]]t a Rajnához, II. Constantius pedig unokatestvérét, a 337. évi vérengzés egyik túlélőjét, [[Flavius Claudius Constantius Gallus]]t Antiochiába, akihez Constantina nővérét is hozzáadta. Constantius ezután a trónbitorló Magnentius ellen vonult, aki közben magához ragadta a római birodalom összes tartományait, egészen az illyr határig.
==A mursai csata== Magnentius a Constantius császárral folytatott harcban a [[Mursa]] (a mai [[Eszék]]) melletti véres csatát [[351]]. szeptember 28-án<ref>[http://www.youtube.com/watch?v=5p30tonbVxg&feature=player_embedded The Battle of Mursa]</ref> elvesztette. ==A mons seleucusi csata== Amikor két évre rá [[353]]-ban a [[Mons seleucusi csata|mons seleucusi csatában]] ismét megverték, felakasztotta magát<ref>[http://mek.oszk.hu/08300/08318/08318.pdf Freisingi Ottó krónikája]</ref> [[Lyon]]ban. ==Jegyzetek==
| |||