„Nagy László (pszichológus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
Szembement a korabeli oktatásban uralkodó verbalizmussal, az iskolai tanítást Nagy László nem az ismeretek felől közelítette meg, hanem a gyermekek [[személyiség]]ének fejlődése felől. A tantermekben töltött időt szerinte csak az ismeretek összefoglalására, rögzítésére és tudatossá tételére kell fordítani. A tanulókat az öntevékenység, az aktivitás révén kell eljuttatni a problémamegoldáshoz. Egy munkaiskola-elmélet, szaktanítási elmélet, művészeti nevelés-elmélet is kifejezésre jut Nagy László didaktikai és tantervi koncepcióiban, melyeknek alapelvei: az egyéni [[szabadság]], a [[nemzet]]i közösségi tudat ápolása, a [[közösség]]i érzés fejlesztése és a [[demokrácia]].
Ugyanekkor tudatában van annak, hogy az iskola gyermekvédelmi intézmény is, kötelessége tehát a gyermekek egészségének, erkölcsének védelme és a tehetséggondozás. Reformtervei egyenesen Eötvös József 1870-ben készült javaslataihoz kapcsolódtak. Magyarországi pedagógusok, pszichológusok (többek között [[Kemény Gábor (pedagógus)|Kemény Gábor]], [[Baranyai Erzsébet]], [[Mérei Ferenc]]) sokat merítettek Nagy László pszichológiai és pedagógiai munkásságából, hogy emberibbé és hasznosabbá tegyék az iskolai oktatást.
== Tanulmányai (válogatás)==
| |||