„Eleai filozófiai iskola” változatai közötti eltérés

Bartha Mariann!!! ne javíts hülyeséget, mert nem jó. És már nem először javítasz hibásan!!!
(Bartha Mariann!!! ne javíts hülyeséget, mert nem jó. És már nem először javítasz hibásan!!!)
A nagy [[Milétoszi iskola|milétosziakat]] követően a nyugati görög gondolkodók (Kr. e . IV. század) – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól - feladták az ősi anyag kutatását és náluk inkább a vallás (püthagoreusok) vagy a metafizikai ellentmondások ([[Parmenidész]] és [[Eleai Zénón]]) voltak a hajtóerők. Kivétel közülük [[Empedoklész]] volt, akinél megtalálhatók a ióniaiak gondolkodása, bár ötvözve vannak a püthagoreánus és a parmenidészi elemekkel.
 
Az első két filozófus, akiről tudni, hogy Dél-Itália görög városaiban tanított, két ióniai emigráns volt: [[Xenophanész]] és [[Püthagorász]], akikaki a Kr. e. VI. század vége felé voltakvolt akméjukbanakméjában.
 
== Filozófiájuk ==
A halállal és a misztérium-vallásokal foglalkozó tudományok őshazája Dél-Itália és [[Szicília]] volt, ez erőssen rányomta bélygét a filozófiai gondolkodásra is. A két filozófiai archetípus [[Püthagorasz]] és [[Parmenidész]] volt. Püthagorasz az embereknek az élet és halál értelmét tanítja, Parmenidész pedig azt a filozófiát alapította meg, amely nem a dolgok természetének elsődleges kutatásával foglalkozik (amit ma természettudománynak nevezünk), hanem a másodlagos tulajdonságok tanulmányozását hangsúlyozta, olyan kérdéseket, hogy például mit jelent azt mondani valamiről, hogy mozog, létezik, él, mi a sokaság és mi az 'Egy'ség. E két gondolkodásmód határozta meg az eleai filozófusok gondolkodását.
 
== Lásd még ==