„Geregye Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
H laca (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
Apja [[Geregye nembeli Écs]] (''Ecce comes'') volt, a [[Berettyó]] bal partján fekvő [[Micske]] (Mikcse), [[Poklostelek]] (Vámos), Sáncz: mely ma Micske mellett fekvő puszta, valamint Láz és az ismeretlen helyen fekvő Dénes nevű települések birtokosa.
 
Écs fia Pál öröklött birtokai [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, [[Gyékényses]], Pincze és [[Pozva]] voltak, majd [[1249]]-től apjától Écstől öröklött [[Berettyó]] melletti birtokain kívül övé lett a [[Nagyvárad]] közelében fekvő [[Hájó]] (JévjóHévjó), és [[Zaránd]] (Zaram), valamint a [[Fekete-Körös]] mellett fekvő Borok föld, valamint az ekkor még Bihar vármegyéhez tartozó [[Bánffyhunyad]] vidékén [[Alsófüld|Füld]], [[Bikal]] és [[Váralmás]], valamint [[Kraszna vármegye|Kraszna vármegyében]] [[Zovány]], Nagyfalu, és [[Felsővalkó|Valkó]] egymás mellett fekvő községek, illetve uradalmak, [[Szolnok vármegye|Szolnok megyében]] pedig [[Kaszavár]], Szamos és Szolnok (Zálnok?) földek.
 
Az adorjáni uradalom alapjait ő vetette meg, aki már [[1236]]-ban több birtokot nyert a királytól a vidéken. Ez időben kapta meg az adorjáni birtokot is, és feltehetően ő építtette fel a tatárjárás után, [[1242]] – [[1276]] között [[Adorján vára|Adorján várát]].