„Szalusztiosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Consulok a 4. században kategória hozzáadva (a HotCattel)
linkjav
3. sor:
'''Szalusztiosz''' (Σαλούστιος, vagy latinosan ''Sallustius'', [[4. század]] közepe) görög származású, görögül író [[Római Birodalom|római]] [[Filozófia|filozófus]].
 
[[Athén]]ben és [[Alexandria|Alexandriában]] élt. Az [[epikureizmus|epikureus filozófia]] és a rohamosan terjedő [[kereszténység]] ellen írta meg ''Peri theón kai koszmou'' („Értkekezés az istenekről és a kozmoszról”) című munkáját, amelyben a lélek halhatatlanságát és a világ örökkévalóságát vitatta. Barátja volt [[Flavius Iulianus római császár]]nak. Szalusztiosz [[Iamblikhosz]] híve volt, aki a platonizmust a püthagoreus tanokkal és csodatevéssel ötvözve létrehozta az [[újplatonizmus]]t, továbbá Iulianus filozófiai írásaiból is merített. Az értekezés meglehetősen tömör. Célja részben az, hogy vitázzon a szokásos [[kereszténység|keresztény]] polémiákkal. Ezért a kutatók gyakran feltételezik, hogy Ilianus világnézetének propagálása volt a mű létrejöttének oka, amellyel vallási törekvéseit támogatta. Eszerint a mű [[362]]-ben vagy 363 első felében készülhetett. Egy másik nézet szerint azonban már Iulianus halála után íródott. A negyedik könyv végén, ahol az elhunyt lelkekről van szó, már 363 nyara után is készülhetett.
 
Szalustiosz mitológiája hierarchikus sorrendben jeleníti meg az isteneket. A fizikai világot nem teremtett, elpusztíthatatlan entitásnak tartja (öröktől való és örökké fennmaradó). Az isteneket két fő típusra osztja: a kozmikus ''(hüperkószmioi)'' és „intrakozmikus” ''(enkószmioi)''. A kozmikus istenek háromféle osztályában az elsők az anyagok létrehozói ''(ousziai)''. A második helyet foglalják el azok az istenek, akik megalkották az értelmet ''(nousz)''. A harmadik osztályban a lelkek létrehozói vannak. Az intrakozmikus istenek a földi világ alkotói, amelyben az emberek élnek.