„Entz Ferenc” változatai közötti eltérés

'''Entz Ferenc''' ([[Sümeg]], [[1805]]. [[december 6.]] – [[Budafok|Promontor]], [[1877]]. [[május 9.]]) orvos, szőlész és kertész, aza [[MTAMagyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a modernkori magyar borászat tudományos háttere.

== Életpályája ==

Sümegen, [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] született, ahol édesapja megyei orvos volt és nagyapja molnár. Korán árvaságra jutott, ezért nagyszülei nevelték [[Pozsony]]ban, ami akkor az ország jelentős kertészeti központja volt.

=== Orvosként ===

[[1825]]-ben [[Pest]]re ment az orvosi egyetemre. Gyakorlati tanulmányait [[Bécs]]ben, [[Hartmann]] vezetése mellett folytatta és [[1831]]-ben fejezte be. Akkoriban Bécsben a [[kolera]] tomobolttombolt, így a fiatal orvos szolgálataira nagy szükség volt. A járvány megszűnése után [[Batthyány Fülöp]] herceg alsó-ausztriai uradalmában kapott alkalmazást mint orvos. Innen hasonló minőségben Bouquoy grófhoz, [[Csehország]]ba ment, de mert hazájába vágyott vissza, ismét Batthyány herceg szolgálatába állt, s az [[enying]]i uradalomhoz tartozó [[Mező-KomáromMezőkomárom]]ba költözött, ahol 16 évet töltött. A szabadságharcban honvédfőorvoskénthonvéd főorvosként vett részt.

=== Szőlészként ===

Orvosi gyakorlata közben Entz hajlamát követve, előszeretettel foglalkozott a mezőgazdaság, a kertészet és szőlőművelés gyakorlati és elméleti tanulmányozásával, faiskolát, kertet és szőlőtelepet alapított. Szerzett tapasztalatait szaklapokban közölte. E foglalkozást utóbb annyira megkedvelte, hogy az orvosi pályától végképpen megvált.<ref>Nem annyira önként, hanem inkább a szabadságharcban viselt tevékenysége miatt kényszerült erre. (Egyes források szerint eltiltották.)</ref> [[1850]]-ben Pestre költözött és itt a [[kerepes]]i vám közelében, a Csömöri út mellett, többek támogatásával gyakorlati tanintézetet és gazdasági kertészetet alapított a hazai gyümölcsfa- és szőlőtermesztés előmozdítására, mely [[1853]]. november 1-jén nyílt meg.<ref>Lásd Korizmics-Benkő-Morócz (kiad.): Mezei Gazdaság Könyve, I. kötet (Pest, 1855); 846-848. §.</ref> Történetéről kevés adat maradt fenn az utókor számára, de az bizonyos, hogy annak sikeresebb berendezése és vezetése céljára a Magyar Királyi Helytartótanácstól 2000 forint évi segélyt eszközölt ki. Amikor pedig [[1860]]-ban a [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület|Magyar Gazdasági Egyesület]] a már korábban Budán, a [[GellérthegyGellért-hegy]] déli alján, a [[Schams Ferenc|Schams]]-féle szőlőtelep kapcsolatában vincellériskolát állított fel, annak vezetésére pályázatot írt ki, melyet Entz nyert el. Ezt az állást azonban – az Egyesület kikötése miatt – csak úgy foglalhatta el, ha saját iskolájának vezetéséről lemond. Ennek következményeként, a növendékek az egyesület iskolában folytatták tanulmányaikat, Entz pesti magániskolája pedig megszűnt. A budai vincellériskolát 16 évig vezette, kiváló hozzáértéssel. Súlyos szembaja miatt [[1876]]-ban lemondott, [[Budafok|Promontor]]ra vonult vissza nyugalomba, ahol a következő évben fejezte be tevékeny életét.

=== Akadémiai tagsága ===

== Művei ==

által kiadott ''Kis Tükör''ben a szőlőszeti és kertészeti részt ő irtaírta, úgyszintén a [[Korizmics László]], [[Benkő Dániel (mezőgazdász)|Benkő Dániel]] és [[Morócz István]] által kiadott ''Mezei gazdaság'' könyvének éppen nevezett szakokra vonatkozó dolgozata az ő tollából került ki. Szerkesztette és kiadta a [[Borászati füzetek]]et, amelyekből utóbb a [[Borászati Lapok]] keletkezett.

* a Gazd. Lapokba irt kertészeti cikkeinek gyüjteményegyűjteménye;

* NépszerüNépszerű káté a szőllőművelésszőlőművelés és borkezelés okszerüokszerű módjáról, külföldön tett tapasztalatok után (Pozsony 1862. 2. kiadás u. o. 1870); Ugyanez németül is megjelent két kiadásban;

* A hazai szőlészet (Pozsony, 1868; Gyürky Antallal együtt); Leiró katalog és árjegyzéke az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület|orsz. m. gazd. egyesület]] budai szőllő- és faiskolájában található sima és gyökeres szőllővesszőknekszőlővesszőknek (Pozsony 1869);

==Hivatkozás Hivatkozások ==