„Kara Musztafa” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bottal végzett egyértelműsítés: I. Lipót –> I. Lipót magyar király)
[[Fájl:Kara Mustafa Pasha.jpg|bélyegkép|jobbra|270px|Kara Musztafa]]
'''Kara Musztafa''' ([[1634]]/[[1635|35]]. – [[Nándorfehérvár]], [[1683]]. [[december 25.]]) török [[nagyvezír]]. Az ő ideje alatt indult meg [[a török kiűzése Magyarországról]], s a háborúban miatta szenvedett hazája döntő vereséget, ami visszafordíthatatlan hanyatlás útjára lökte a [[Oszmán Birodalom|birodalmat]]. Musztafa nem volt tehetségtelen katona és politikus. Jó érzéke volt a hadászat és a diplomácia terén is, de sokszor túl merész volt és egyéni ambíciói is rendkívül fűtötték.
 
Fiatal [[kajmakám]]ként [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír mellett szolgált. Az [[1660]]-as években részt vett az [[Égei-tenger]]en, a velenceiek ellen vívott harcokban, az ún. [[kandiai háború]]ban. [[1672]]-ben a szultánnal és a nagyvezírrel vonult a lengyelek és az oroszok ellen indított háborúba, [[Ukrajna|Ukrajnába]]. A lengyelekkel folytatott harcok végeztével Köprülü meghalt, és Kara Musztafa lett az új nagyvezír, aki továbbra is fenntartotta Ukrajna meghódításának tervét.
 
Miután az első török hadjárat kudarcba fulladt, a harc az ország oroszok uralta részében folytatódott. Az új nagyvezír személyesen állt a sereg élére. Elfoglalta Ukrajna jó részét, több győzelmet aratva az orosz–ukrán–kozák seregek felett, bevonult [[Kijev]]be, de erői akkora veszteséget szenvedtek, hogy inkább lemondott a terület meghódításáról. Ehelyett felelevenítette [[I. Szulejmán|Szulejmán szultán]] régi tervét, [[Bécs]] meghódítását. [[IV. Mehmed]] szultánt sikerült rávennie a kecsegtető lehetőséggel, mert úgy vélte, hogy [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] azért törekszik a békére, mert gyenge. Alaposan túlbecsülte saját hazájának erőforrásait, nems bár látta átugyan a belső problémákat, amelyeket elődje oly nehezen igyekezett leküzdeni, sde értelmetlen módon abban bízott, hogy egy nagy katonai győzelem megszüntethetné a hanyatlást okozó bajokat, vagy legalábbis átmenetileg időt nyer. Bár Köprülü Ahmed is tervezte Bécs meghódítását új, jobb módszerekkel, de most Musztafa azonnal a császárváros falai ellen akart indulni. Ebben a dicsőség és kincsvágy is hajtotta.
 
A források szerint óriási, 230 ezer fős sereget vont össze (valójában csak 130-150 ezret) és a franciák biztatásával [[1683]]. [[június 7.|június 7-én]] elindult [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] ellen. A Habsburgok ekkor szövetségben álltak a [[Lengyel–litván unió]]val, akivel megállapodtak abban, ha bármelyikük fővárosát török támadás érné, egymás segítségére sietnek. Musztafa nem mérte fel sem ezt, sem a Lipót császár mögé felsorakozó [[Német-római Birodalom]] erejét.
A vereségért Musztafa [[selyemzsinór]]t kapott [[Nándorfehérvár]]ott. Kivégzése előtt állítólag szomorúan csak annyit mondott, ha halálával a szultán elkerülheti a vereséget, önként vállalná.
 
Musztafa finom ember volt, kedvelte a pompát és a művészetet. Egy francia író, de Préchac regényt írt róla, amelyben egy szelíd, gáláns férfit mutat be, aki szerelmes lesz egy hercegnőbe, és Bécs meghódításával akar méltóvá válni annak kezére. De vereséget szenved, és szerelmét máshoz adják férjül.
 
{{csonk-dátum|csonk-Török életrajz|2007 októberéből}}