Főmenü megnyitása

Módosítások

42 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[[2007]]. [[június 10.|június 10]]-én [[Párizs]] és [[Frankfurt am Main|Frankfurt]] / [[Stuttgart]] között új vasútvonalat nyitottak [[TGV POS|POS]] (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a [[Deutsche Bahn]] és [[SNCF]] üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között [[SNCF]] [[TGV]] szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik.
 
A [[Spanyolország|spanyol]] vasúti üzemeltető ([[RENFE]]) szintén [[ICE 3]] vonatokat alkalmaz ([[Siemens Velaro]]). Szélesebb verziókat rendelt [[Kína]] a [[Peking–TianjinPeking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal]]ra ([[CRH3]]) és [[Oroszország]] a [[Moszkva–Szentpétervár vasútvonal|Moszkva-Szentpétervár]] és a Moszkva – [[Nyizsnyij Novgorod]] vonalakra ([[Siemens Velaro#Oroszország: Velaro RUS|Velaro RUS]]).
 
== Történet ==
=== Az első generáció: ICE 1 ===
{{Bővebben|ICE 1}}
Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön [[ICE 1]]) motorvonatok voltak, melyekkel [[1989]]-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok [[1991]]. [[június 2.|június 2]]-ától indultak [[Hamburg|Hamburg-Altonából]] [[Hamburg]] főpályaudvaron keresztül – [[Hannover]]–[[Kassel]]–[[Fulda]]–[[Frankfurt Hauptbahnhof|Frankfurt]]–[[Mannheim]] és [[Stuttgart Hauptbahnhof|Stuttgart]] városokon keresztül [[München Hauptbahnhof|München]] főpályaudvarára az új '''6.-os ICE vonalon'''. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a [[Hannover]]-[[Würzburg]] és a [[Mannheim]]-[[Stuttgart]] vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a '''4.-es ICE vonalat''' ([[Bréma (város)|Bréma]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Würzburg]]-[[Nürnberg]]-[[München]], csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig [[InterCity]] szerelvények közlekedtek rajta.
 
[[1993]]-ban a '''6.-os ICE vonal''' végállomását [[Hamburg]]ból [[Berlin]]be költöztették, de [[1998]]-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a '''3.-as ICE vonal''' ([[Hamburg]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Frankfurt am Main|Frankfurt]]-[[Mannheim]]-[[Karlsruhe]]-[[Freiburg im Breisgau]]-[[Bázel]]) nagysebességű pályává való alakítása során.
=== A második generáció: ICE 2 ===
{{Bővebben|ICE 2}}
Az ICE 2 a Deutsche Bahn második generációs nagysebességű vonata. Ez egy különleges [[ingavonat]], mely egy [[hajtófej]]ből, 6 db [[személykocsi]]ból és egy [[vezérlőkocsi]]ból áll. A DB az ICE vezérlőkocsis változatából prototípust rendelt a Siemens cégtől. A prototípussal végzett kísérletek és a futópróba eredményes volt. Az ICE 2 első, részleges szerelvényei [[1996]] óta közlekednek a DB AG fővonalain, a teljesen komplett szerelvényeket (44 db) [[1997]]. [[július 1.|július 1]]-jétől közlekedtetik menetrendszerűen.
 
A Berlin - Hannover - Köln - Bréma vonalon az ICE 2-es szerelvényekből az eddigi hosszú vonatok helyett úgynevezett félvonatok is közlekednek, mivel az új szerelvények a régivel ellentétben megbonthatók.
=== A harmadik generáció: ICE 3 ===
{{Bővebben|ICE 3}}
Az '''ICE 3''' nagysebességű vonatok vontatójárműveinek vezetőállását a [[németország]]i ''[[InnoTrans|InnoTrans ’96]]'' kiállításon mutatták be először. Az áramvonalas formájú ICE 3 vonatot a [[Siemens AG|Siemens]] cég nyolc részesre, több vontatási áramnemre, 300 km/h sebességre tervezte, amiből a [[Nederlandse Spoorwegen|holland vasutak]] is rendeltek. A nemzetközi járatok közül főként a [[Thalys PBA|Thalys]] északi vonalon, továbbá a [[Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal]]on és a [[TGVLGV Est]] vonalon közlekednek ezek a szerelvények.
 
Forgalomba állításuk [[2003]]-ban volt. A Thalys szerelvények részeként a német-alföldi vasúti forgalom lebonyolításában azonban addig is részt vettek már a német [[ICE]] járműcsalád szerelvényei. Az [[UIC]] [[1999]]. évi adatai szerint a Thalys szerelvényekben közlekedő ICE egységek összes futásteljesítménye már 417 ezer vonatkilométer volt.
| '''ICE-T/TD:''' || ''olyan mint az ICE-3, de:'' meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alsó lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa
|- valign="top"
| '''ICE-T2:''' || ''mint az ICE-T első sorozata, de:'' nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák [[Világító dióda|LED]]-del világítanak
|- valign="top"
| '''ICE-V:''' || szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja