„József Attila Múzeum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Rendszerváltás –> Rendszerváltás Magyarországon
40. sor:
=== Küzdelmes évszázadok ===
 
A kiállítás [[Makó]] történetét mutatja be az újjátelepüléstől ([[1699]]) a [[rendszerváltásRendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]]ig, tehát gyakorlatilag a város elmúlt 300 évét látogatóbarát környezetben, érintőképernyős [[számítógép]]es terminálokkal. Kialakítottak három enteriőrt: egy [[apátfalva|apátfalvi]] tisztaszobát festett bútorokkal, fehér [[hímzés]]es párnákkal, felvetett ággyal és tükrös szentképekkel, a sarokban búbos kemencével; egy [[reformkor]]i nemesi szalont, ahol a [[földeák]]i [[Návay család]] bútorait és arcképeit állították ki, a látogatókat pedig [[19. század]]i muzsika fogadja; és egy polgári ebédlőt, aminek berendezése [[Espersit János]] lakásának, az [[Espersit-ház]]nak dísze volt. Ez utóbbiban alföldi festők képeit helyezték a falakra, a korabeli [[gramofon]]ból [[Karády Katalin]] előadásában a kor slágerei, az ismert háborús dalok szólnak.
 
A három évszázadot bemutató kiállításon megtekinthetőek a [[16. század]]ban és a [[Rákóczi-szabadságharc]]ban használt osztrák tiszti sponton, két alabárd egy csontberakásos [[balkán]]i puska, egy dragonyos sisak, és egy-egy katonai térkép [[1695]]-ből és [[1696]]-ból; a [[reformáció]] városi elterjedését szemléltető keresztelő kancsó és tál, úrasztalterítő, valamint [[Szikszai György]] makói prédikátor ''Keresztyén tanítások és imádságok'' című munkája; az újkori írásos dokumentumok közül a [[pozsony]]i [[magyar kamara]] oklevele, Makó város pecsétje [[1615]]-ből, [[Vertics József]] vármegyeház terve, valamint a ''Makó Mezeő Várossának Urbarioma'' című munka. Felvonultatja a reformkor és az [[1848-as szabadságharc]] nagy alakjait, úgymint [[Návay Tamás]]t és [[Dobsa Lajos]]t. A dualizmus időszakából felvonultatja az infrastrukturális fejlesztéseket, a [[makói hagyma]] világhírűvé válását. [[Hollósy Kornélia]] opera-énekesnő egy időben a városban élt; a múzeumban megtekinthető hímzett tarsolya, valamint a róla készült rajzok. A kiállítás végül a [[20. század]] bemutatásával zárul, különös figyelmet szentelve Makó [[Híres makóiak listája|híres szülötteinek]], [[Pulitzer József]] sajtócézárnak és [[Galamb József]] konstruktőrnek. Fényképek segítségével megelevenednek az [[1956-os forradalom]] és az [[1970-es makói árvíz|1970-es árvíz]] eseményei. A tárlat a rendszerváltás, és az első demokratikus választások helyi történéseivel zárul.