„Pörgekarúak” változatai közötti eltérés

Annak ellenére, hogy életműködéseik nem látványosak, más tekintetben nagyon figyelemreméltók. A [[Paleozoikum|földörténeti ókor]] és részben a [[mezozoikum]] rétegtanában is kiemelkedő szerepet játszanak. Virágzásuk kora a földtörténeti ókor időszakára esett. A [[kambrium]]ban már ismertek a szaruhéjas [[Lingulella]] és [[Obulus]] [[nem (rendszertan)|nemek]], valamint a már mészvázú [[Orthis]]. Az Orthis már a hasi teknő búbján kilépő nyéllyukkal rendelkezett. Az [[ordovícium]] és [[szilur]] idején a [[homok]]os–[[mészkő (kőzet)|meszes]] sekélytengeri [[fácies]]ekben gyakoriak. Az ordovíciumban korábbról is ismert Orthis mellett a [[Crania]] és a [[Lingula]] nemek a legfontosabbak. Az utóbbi a mai napig létező nem, a szabadon úszó pörgekarúak elsője. A szilurban a [[Trimerella]], [[Chonetes]] és [[Atripa]] nemek jellemzőek. A [[Devon (időszak)|devon]] folyamán nagymértékű diverzitást mutatnak, több fajuk kőzetalkotó mennyiségben is előfordul. Kialakultak a [[Productida]]-, [[Terebratulida]]- és [[Spiriferida]]-félék ősi nemei, mint a [[Productus]], a [[Stringocephalus]], [[Uncites]] és a [[Spirifer]]. Az Uncites az egyik első olyan pörgekarú, amelynek házán tengelyes szimmetria sincsen, mivel a búb és a nyéllyuk enyhén csavarodik. A sekélytengeri és zátonyfáciesekben már osztoznak a vastagabb héjú [[kagylók]]kal. A [[karbon]]ban a Productus- és Spirifer-félék élőhelye a középmély vizek felé tolódott, amit a mészköves összletek előfordulásai mutatnak. E két nem nagyszámú fajával egyfajta virágkora volt a pörgekarúaknak a karbon időszak. Óriás növésű alakjuk, a [[Productus giganteus|P. giganteus]] elérhette a 370 mm-es méretet. A [[perm (időszak)|permben]] a két csoporthoz csatlakozott még a szabálytalan alakú házzal rendelkező [[Richthofenia]] és [[Lyttonia]].