Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Mészkő –> mészkő (kőzet)
Az [[Anoxia|anoxikus]] fenékvizekben a tengeraljzatot finomszemű [[iszap]] borította be, amelyben fennmaradtak az élőlények [[fosszília|fosszíliái]]. Az anoxia valószínűleg a brakkjellegből adódott, és hozzájárult a jó megtartású őslénytani leletekhez. Az iszap a későbbiekben erős rétegterhelés hatására [[iszapkő]]vé, helyenként [[homokkő]]vé alakult (a kiinduló [[üledékes kőzetek|üledék]] szemcseméretétől függően). Több helyen palásodott (enyhe ''metamorfózison'' ment át), az oxigénmentes bomlás következtében bitumenes tartalommal. Az aljzat nagyon laza lehetett, vagy az üledék folytonosan mozgatott és bőséges utánpótlással rendelkező, mert az elpusztult állatokat hamar be kellett borítani ahhoz, hogy ne bomolhasson el. Az elbomlott tetemek csontjai nem maradtak volna ennyire egyben. A bomlást ezenkívül akadályozta, hogy az [[aerob]] rothasztó [[baktériumok]] az oxigénszegény, vagy éppen oxigénmentes vízben nem éltek meg. Az egész triász korú üledékes összletnek ''meridei homokkő formáció'' a neve.
 
A triász második felében az egész térség megsüllyedt, mélytengeri dolomitos, majd a [[jura (időszak)|jura időszakban]] vörös [[Ammoniteszek|ammoniteszes]] [[mészkő (kőzet)|mészkő]] keletkezett.
 
== Leletei ==
Fájl:Saurichthys curionii.jpg|A Saurichthys curionii egyik lelete
Fájl:Archaeosemionotus sp.jpg|Archaeosemionotus
Fájl:Rosso Ammonitico Lombardo.JPG|A fedőkőzet: jura időszaki ([[toarci]]) vörös, [[Ammoniteszek|ammoniteszes]] [[mészkő (kőzet)|mészkő]]
</gallery>
 
117 228

szerkesztés