„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: I. Szulejmán –> I. Szulejmán oszmán szultán
a (Bottal végzett egyértelműsítés: I. Szulejmán –> I. Szulejmán oszmán szultán)
Majláth István először [[Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre|Balassa Imrét]] társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és [[Erdély]]ben új államot alakítson ki.
 
Miközben a Habsburgok [[Buda|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandszákbéget Ahmedet küldte.<br>
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.<br>
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.
117 228

szerkesztés