„Klimatológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
[[Fájl:La Nina regional impacts.gif|bélyegkép|120px|A La Niña hatásai]]
A '''klimatológia''' vagy '''éghajlattan''' az [[éghajlat]]tal (klíma), a [[levegő]] [[hőmérséklet]]ével, [[nedvesség]]tartalmával, a [[légkör]] energia- és vízhozambeli állapotának hosszú távú változásainak folyamataival foglalkozó tudományág. Elméleti ágai és a klimatológiával rokon kutatási területek közé tartozik a [[klimatográfia]], a [[klímadinamika]], a [[paleoklimatológia]] (őséghajlattan), a [[őslénytan|paleontológia]] (őslénytan).
A klímával foglalkozó első megállapítások [[Hippokratész]] ''Levegő, vizek és helyek'' című munkájában olvashatók. Az [[Ókori Görögország|ókori görögök]] a Földet öt [[éghajlati övezetek|éghajlati öv]]re osztották fel: egy forróra, két mérsékeltre és két hidegre. A görög, [[Római Birodalom|római]] és a korai [[arabok|arab]] klimatológiai ismereteket ''Az ősi nemzetek kronológiája'' című könyvben foglalták össze, melynek szerzője származását tekintve arab. A [[15. század]]ban a nagy földrajzi felfedezések tovább gazdagították a klimatológia tudományágát. [[1612]]-ben használni kezdték a [[hőmérő]]ket, [[1643]]-ban pedig már [[barométer]]t is alkalmaztak. [[1664|1664-ben]] kezdtek el rendszeresen mérni meteorológiával kapcsolatos adatokat. [[1918|1918-ban]] a világ megismerte a [[Köppen-féle klímaosztályozás]]t, [[1928|1928-ban]] rádiószondákat kezdtek használni a mérésekhez, [[1931]]-ben pedig megszületett a [[Thornthwaiter-féle klímaosztályozás]]. [[1960]] óta [[műhold]]as adatgyűjtés segíti a kutatókat.
| |||