„Rákoscsaba” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Rákóczi Ferenc –> II. Rákóczi Ferenc
24. sor:
A szájhagyomány szerint a [[Népvándorláskor|nagy népvándorlások korát]] átvészelő [[hunok]] egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, [[Attila (hun uralkodó)|Attila]] hun király fia, [[Csaba királyfi]] után nevezték el Rákoscsabának („Chabaracusa”). Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti.
 
A település neve a [[Százdi Apátság]] 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint ''Chaba racusa'' (Csaba Rákosa). A kora középkortól kezdve ''Csabarákos'' formában is említik. A területet [[Géza fejedelem]] adta hűbérbirtokként az [[Aba (nemzetség)|Aba]] nemzetségbelibeli Péter ispánnak, aki viszont egy környékbeli [[kolostor|monostor]] rendelkezésére bocsátotta. Az [[Árpád-kor]]i templom félköríves szentélyét [[1904]]-ben, a református templom építésekor tárták fel. [[1535]] után birtokosa [[Werbőczy István]] volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a [[Ráday család]] volt. A török hódoltság után szinte teljesen elnéptelenedett, a lakosság pótlására [[svábok]]at és [[szlovákok]]at telepítettek be.
 
Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a [[Rákóczi-szabadságharc]]ban is; maga [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferenc]] is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.)