„Wilhelm Pieck” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: lv:Vilhelms Pīks
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Reichstag –> Reichstag (birodalmi gyűlés)
8. sor:
Az [[első világháború]] alatt a szociáldemokraták balszárnya felé fordult. Helytelenítette a pártvezetés hatalommal kiegyező politikáját. [[1915]]-ben behívták a harcoló német hadseregbe, amelyben folyamatosan háborúellenes nézeteit hangoztatta, ezért hadbíróság elé állították. Az ítélet elöl megszökött és [[berlin]]ben bujkált, majd [[amszterdam]]i száműzetésbe menekült.
 
A háború után hazatért [[Németország]]ba és a [[Németország Kommunista Pártja|kommunista párt]] alapító tagja lett. Részt vett a háborús német összeomlást kísérő zavargásokban. [[Rosa Luxemburg]] és [[Karl Liebknecht]] perében tanúként szerepelt és míg Luxemburgot és Liebknechtet meggyilkolták, addig Piecket futni hagyták. [[1921]]-től a kommunista internacionálé német küldötte, személyesen is megismerkedett [[Lenin]]nel. Ezzel egyidőben a [[Porosz Királyság|porosz]] nemzetgyűlés és a [[Reichstag (birodalmi gyűlés)|Reichstag]] képviselője.
 
[[1922]]-ben a Nemzetközi Vörös Segély nevű szervezet társalapítója lett, [[1925]]-től kezdve a német csoport vezetője. [[1931]]-től kezdve a Kommunista Internacionálé elnökségének tagja. [[Adolf Hitler]] hatalomra kerülése után ismét illegalitásba kényszerült. [[Ernst Thälmann]] [[1933]]-as letartóztatása után a pártvezető ügyvivő helyettese lett, de májusban menekülnie kellett [[Németország]]ból. [[Párizs]]i száműzetésbe utazott és onnan szervezte a kommunisták föld alatti mozgalmát. [[1935]]-ben a német kommunisták [[brüsszel]]i gyűlésén a börtönben ülő [[Ernst Thälmann]] helyett őt választották meg pártelnöknek. Ezek után áttelepült [[Moszkva|Moszkvába]]. A [[Sztálin]]hoz hű [[Walter Ulbricht|Ulbricht]]-csoport tagjaként túlélte a '30-as évek végének tisztogatásait, amelynek a Moszkvában letelepedett németek jelentős része áldozatául esett.