„Ungvári vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Földvár –> Földvár (építmény) |
|||
32. sor:
Az ungvári vár első írásos említése a [[Gesta Hungarorum]]ban található. ''P. dictus magister'' azaz [[Anonymus]] szerint, ahogy a honfoglaló [[Álmos vezér|Álmos]] népével Hung vagy Ung várához ért, a vár [[szláv népek|szláv]] ura, Laborcza onnan megfutamodott, ám a magyarok üldözőbe vették és a mai [[Laborc (folyó)|Laborc folyó]] partján megölték. Ezután a várba bevonuló [[magyarok]] ott négy napig áldomást tartottak, melynek negyedik napján Álmos fiát, [[Árpád fejedelem|Árpádot]] nevezte ki az új fejedelemmé. ''„És mivel Ungváron történt Árpád fejedelemmé választása, hungvári fejedelemnek hivatott, vitéz népe pedig Hungról, az idegenek nyelvén: Hungari, Hungaren, Ungaren nevet kapott, mely mai napig fennmaradt az egész világon.”''
Anonymus elbeszélésnek hitelessége több helyen is kétségbe vonható, hisz Álmos valószínűleg már nem is lépett a [[Kárpát-medence]] területére. Ezzel együtt a vár megépítését illetően többféle elmélet is létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv [[erődítmény]] volt, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították. Abban is eltérnek a vélemények, hogy a honfoglalás kori [[Földvár (építmény)|földvár]], majd a [[13. század]]ban felépült első kővár ugyanazon a vulkanikus dombon állt-e, mint a ma is látogatható építmény. Azonban a három vár azonos építési helyének elméletét erősen cáfolja, hogy a [[gerény]]i dombon ma is láthatóak a korábbi kőerődítmény maradványai.
Valószínűsíthető, hogy a környék első erődítménye az [[Ung (folyó)|Ung]] folyása mentén Ungvártól kissé lejjebb állt. Az viszont bizonyos, hogy ez a földvár a [[honfoglalás]]t követő, de leginkább az [[Árpád-ház]]i időkben erős magyar végvárként szolgált. Az [[I. (Szent) István]] által alapított várispánságok egyike volt az [[Ung vármegye|ungi]], amelyhez 18 település tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább [[jobbágy|várjobbágyok]], várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok [[Galícia|halicsi]] hadjáratai miatt volt szükségszerű. A [[11. század]] végén [[Kapolcs (vezér)|Kapolcs]] [[kunok|kun]] vezér csapatával betört a vidékre, elpusztította az ungi és [[Borsova vármegye|borsovai]] várispánságok vidékét, ám a várat nem tudta bevenni.
| |||