„Érmellék” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Kraszna –> Kraszna (folyó)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Kraszna –> Kraszna (folyó))
[[Kép:Érmindszent, Ady Endre szülőháza.JPG|jobbra|bélyegkép|280px|[[Ady Endre]] szülőháza [[Érmindszent]]en]]
Az '''Érmellék''' a [[Partium]] egyik térsége. Elhelyezkedése [[Bihar megye|Bihar]] és [[Szilágy megye|Szilágy megyék]] közé tehető, [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] és [[Berettyó]] folyók közé. Nevét a rajta áthaladó [[Ér (folyó)|Ér]]től kapta. A kisrégió északkeleti, északnyugati felében nagyobb dombok húzódnak. A dombságra a csekély vastartalom és a terméketlenség jellemző. Érmellék híres a bortermeléséről, mivel éghajlata nagyon kedvező erre a mesterségre. Északon, a bortermő felében, számos népes község van, így: [[Tasnád]], [[Sződemeter]], [[Pele (település)|Pele]], [[Malomszeg]], [[Pér]],Érendréd [[Szalacs]], [[Ottomány]], [[Éradony]], [[Székelyhíd]], [[Bihardiószeg]], [[Szentjobb]]. Közlekedését a [[Nagyvárad]] – [[Érmihályfalva]] és a Székelyhíd - [[Margitta]] vasútvonal, továbbá az országútak közvetítik.
 
== Története ==
Az [[Ér (folyó)|Ér]] völgyét több millió év alakította ki. A 250 millió évvel ezelőtti [[Herciniai-hegységrendszer]] hatásai figyelhetőek meg a mélyben: egy törésvonala a mélyben az Érmellék alatt húzódik. Erre rakódott rá később a [[Pannon-tenger]] vastag üledéke, mely azzal magyarázható, hogy a [[Kréta (időszak)|Kréta időszaktól]] kezdődően fokozatosan süllyedt a kristályos talapzat. A hegységek kiemelkedése a geológiai újkor végére megállította ezt a süllyedést és a tengeri lerakódást, mellyel egyidejűleg a Pannon-tenger tóvá zsugorodott össze. Az Érmellék mai felszínének kialakítását a jégkorszakok közötti melegédesek okozták, amikor a megolvadt vizek az [[Alföld]] felé ömlöttek. Az Érmellék kialakulásában fontos szerepet játszott a [[Szamos]], a [[Tisza]], valamint a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] folyók, amelyek hatalmas hordalékkúpot alkottak maguknak. A Tisza és a Szamos is az Érmelléken keresztül talált medret a [[Körösök]]höz. A [[jégkorszak]] végén megsüllyedt a [[Bodrogköz]] és a [[Szatmári-síkság]], így a Tisza és a Szamos is fokozatosan elhagyta az Érmelléket és átváltott mai mederfolyásába. Mintegy 7000 évvel ezelőtt kezdődött az a süllyedéssorozat, amelynek nyomán a Szamos és a Kraszna áradásai megrekedtek az [[Ecsedi-láp]] tálszerű süllyedékében. A szárazabb időszakokban a szél kikezdte az iszapos hordalékot és [[lösz]]ös porréteget hagyott a környéken. A vízjárta, lápos, mocsaras területeken gazdag mocsári jellegű növény- és állatvilág alakult ki, míg a magasabb helyeken erdők és tisztások képződtek. Miután a Kraszna is elhagyta a völgyet, a [[Szekeres erdő]]ből eredő kispatak, az [[Ér (folyó)|Ér]] lett a vidék ura. Ebbe az 50–60 km hosszú és 5–10 km széles völgybe ömlött bele még a ''Kékéc'', a ''Csaholy'' patak, a ''Hideg-'', ''László-'', ''Malom-'' és ''Móka-Ér'', valamint a [[Szilágysági-dombok]]ról a záporpatakok vize.
 
Az évek során az Érmellék földrajzi fogalma nem csak a települések alapján tágult ki, hanem kiterjedt a geomorfológiailag hasonló tájegységekre is. Így lehetett az, hogy a [[középkor]]ban csak néhány települést tekintettek az érmelléki vidék határának, később azonban a [[Tasnádi-dombvidék]] településeit, sőt, egy időben, még [[Margitta|Margittát]] is idesorolták. Ma érmellékieknek mondjuk az Ecsedi-láp és Kraszna-síkság, a Tasnádi-dombvidék, a Szalacs-Székelyhíd-dombok és a [[nyírség]]i homokbuckák településeit és vidékét, továbbá a [[nagykároly]]i síkvidéken előforduló néhány települést is.
117 228

szerkesztés