„Tábornokok pere” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Honvédelmi Minisztérium linkelése |
a Bottal végzett egyértelműsítés: SZDP –> Magyarországi Szociáldemokrata Párt |
||
11. sor:
A valódi kompromittálást a [[Magyar Közösség]] elleni nyomozás jelentette,<ref name="ötvös1">{{cite web|url=http://doktori.btk.elte.hu/hist/otvos/disszert.pdf|author=Ötvös István|title=A katonai főperek Magyarországon|accessdate=20090729|publisher=ELTE BTK|year=2007|format=pdf|pages=41}}</ref> de felhasználták Pálffy fogságban tett vallomásait is.<ref group="j">''"A kihallgatás során 1949. július 8-án, augusztus 2-án több tábornok társára is hivatkozott. Így például Korondy Béla rendőr ezredes, Németh Dezső ezredes, Vértes Imre ezredesre, Deszkás János ezredes, Láncz István ezredes, Sólyom László altábornagyra, Beleznay István, Illy Gusztáv, Pórfy György, és Somogyi Imre vezérőrnagyra, Marschall Lászlóra."'' – ÁBTL 3.1.9 V-150019/3; Farkas Mihály perében született ítélet, 1957. március 23. 183-206. o.</ref><ref group="j">''"Pálffy György közvetlenül kivégzése előtt 1949. október 24-én is terhelő nyilatkozatot tett Sólyomra, Illyre, Révaira. A nyomozás során vallomást tett Földi vezérőrnagyra is, aki ebben az időben még bűncselekmény miatt letartóztatásban volt."'' – ÁBTL 3.1.9 V-150019/5 Farkas Mihály és társai perében született ítélet, 1957. március 23. 197. o. (Katf. 119/1957).</ref>
Ennek a pernek is két vonulata volt – mint minden koncepciós pernek ebben az időben –, az egyik politikai, a másik katonai. A politikai vonulatot a szociáldemokrata párt ([[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]]) szétverése jelentette.<ref name="ötvös2">{{cite web|url=http://doktori.btk.elte.hu/hist/otvos/disszert.pdf|author=Ötvös István|title=A katonai főperek Magyarországon|accessdate=20090729|publisher=ELTE BTK|year=2007|format=pdf|pages=122}}</ref>
Az államvédelem már 1947 tavaszától megnövekedett figyelemmel kísérte a magas beosztásban levő katonatiszteket.<ref group="j">''"A tisztikar tagjai már 1947 tavaszától folyamatosan az államvédelem figyelmének fókuszában voltak. Mint azt már akkor rögzítették, nem az egyszerű csapattisztek tevékenységét kellett az operatív osztályoknak figyelemmel kísérniük, hanem kifejezetten a magasabb parancsnoki beosztásokban dolgozó főtisztek, tábornokok kerültek a célkeresztbe."'' – ÁBTL 3.1.9 V-150339, Az ÁVO vidéki operatív csoportvezetői értekezlete jegyzőkönyve, 1947. április 11. 96. Mátray Tamás megjegyzése.</ref> 1950. május-június hónapjaiban a tábornokok pere kapcsán 66 személyt vettek őrizetbe. Katonák, rendőrök és civilek egyaránt kerültek az [[Államvédelmi Hatóság]] látókörébe. Olyan személyek kerültek ekkor letartoztatásba, mint [[Kéthly Anna]] országgyűlési képviselő ([[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]]), [[Szakasits Árpád]] az elnöki tanács elnöke, [[Schiffer Pál]] országgyűlési képviselő vagy [[Szeder Ferenc]] az SZDP főtitkára.<ref>BM Történeti Hivatal II. 142756/1. dosszié</ref>
A katonai vonulat a peren kívül egyértelművé válik, ha megnézzünk, hogy a honvédség állományából hány embert bocsátottak el. Az 1950. első félévében 256 főt, míg a második félévben több mint 1000 embert távolítottak el a Magyar Honvédség tiszti állományából.<ref name="ötvös1" />
| |||