„Olt Károly” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Szociáldemokrata Párt –> Magyarországi Szociáldemokrata Párt
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: de:Károly Olt)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Szociáldemokrata Párt –> Magyarországi Szociáldemokrata Párt)
 
==Életrajza==
[[Evangélikus]] felekezetű köztisztviselői-értelmiségi családba született. Családjával a [[trianoni béke|trianoni döntést]] követően, [[1920]]-ban települtek át Zágrábból Magyarországra. Tanulmányait Zágrábban, majd Budapesten végezte, azonban sosem fejezte be. [[1929]]-től [[1944]]-ig magántisztviselőként dolgozott. [[1924]] és [[1927]] között a Pro Christo protestáns diákegyesület tagja volt. [[1928]]-ban került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, pontosabban annak balszárnyával. A rajtuk keresztül megismert marxista irodalom hatására egyre inkább baloldali gondolkodásúvá vált, [[1929]]-ben már marxista szemináriumot szervezett. [[1930]]-ban csatlakozott a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]]-hez, amiért (pontosabban illegális kommunista propagandatevékenységért) [[1932]]-[[1933]]-ban összesen hét és fél hónapot ült. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt, ennek ellenére folytatni tudta illegális propagandatevékenységét különböző legális (szak)szervezeteken belül. Belépett a legális [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Pártba]]ba is, majd az újjászervezett KMP-n belül kezdett munkálkodni, egyebek mellett részt vett az ellenállásban is.
 
[[1945]]. [[január 20.|január 20-ától]] [[február 15.|február 15-éig]] a [[Magyar Kommunista Párt]] belvárosi pártbizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak volt a tagja. 1945 után is részt vett a szakszervezeti mozgalomban. [[1945]]. [[június 24.|június 24-én]] a Dunántúlról beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. Az [[1945-ös választások]]on bejutott a [[Budapest|Budapest fővárosi]] [[törvényhatósági bizottság]]ba is, aminek 1947-ig alelnöke volt.
117 228

szerkesztés