„Csák Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Bél –> Bél (település) |
|||
2. sor:
==Életrajza==
A tenkei Csák Kálmán anyai ágon a Medra család leszármazottja. A családi hagyományt követve őt is [[molnár]]nak szánták. Elég hamar megismerkedett a mesterséggel, a [[malom]] és a molnárok életével. Alig lehetett három-négy éves, amikor a hőn szeretett nagyapa, az [[Arad megye]]i [[Bél (település)|Bél]] (Beliu) községben lévő malom tulajdonosa vasárnaponként vállára vette, és a [[Béli-hegység]] völgyeiben barangolva malomkőnek alkalmas szikladarabokat kerestek.
A család [[1941]]-ben visszaköltözött Tenkére, ezért a fiú először a Fekete-Körös menti városka környékét "fedezte fel", járta be. A molnárinas, majd -segéd csak a munka utáni pár órát vagy a szombat délutánnal kezdődő hétvégét szánhatta barangolásra. Később szívesen vállalt 16 órás műszakokat is, hogy a hétvégén egy nappal többet tudjon tölteni a természetben, mert ahogy a gyűjtésre kiszemelt vidék mind messzebbre esett Tenkétől, az éjszakát is ott kellett töltenie, egy nap alatt nem lehetett bejárni gyalog a hosszú utakat. "Nem voltam órához vagy járható úthoz kötve, amikor jónak láttam, toronyiránt nekivágtam a legrövidebb útnak!" – meséli. Vállán a hátizsákkal, amelyet legtöbbször kövekkel, kövületekkel megtömve cipelt haza, kezében kalapáccsal és bányászlámpával egyre gyakrabban fordult meg a [[Király-erdő]]ben, ott is legtöbbször a Vida-patak völgyében. Nagyon sok barlangot járt be, rengeteg értékes kövületet gyűjtött össze.
| |||