„MADI manifesztum” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Konstruktivizmus –> konstruktivista művészet
a (→‎Külső hivatkozás: hivatkozás javítása)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Konstruktivizmus –> konstruktivista művészet)
Azokban az országokban, ahol az ipari fejlődés a tetőfokára hágott, a régi burzsoá realizmus szinte teljesen eltűnt. A természet utáni művészi ábrázolásmód hanyatlóban volt, bár nagyon gyengén még védekezett.
 
Nos, ekkor lépett színre az [[Absztrakt expresszionizmus|expresszív absztrakció]]. Ez a tendencia magában foglalta a figuratív művészeti iskolákat, a [[kubizmus]]tól, a [[szürrealizmus]]on át a [[futurizmus]]ig. Természetesen ezek az iskolák, saját korukban ideológiai szükségletekre válaszoltak és műveik elismerésre méltók abban a tekintetben, hogy megoldást kerestek a kor, kultúra által felvetett kérdéseire. Ennek ellenére történelmi szerepük lejárt. Ugyanis az ebben az összefüggésben született alkotásokban tetten érhető a természet utáni ábrázolásmódhoz való töretlen ragaszkodás, a figuralitás hű kiszolgálása, ami merőben szemben állt a [[konstruktivizmuskonstruktivista művészet|konstruktív]] szellemiség azon erőfeszítésével, amely a különböző országokban a kultúra minden területének átszövésére irányult.
 
A [[Absztrakt művészet|konkrét művészettel]], amely valójában a legfiatalabb ága az absztrakt irányzatoknak, elkezdődik a nonfiguratív művészet nagy korszaka, amelyben a művész egyszerűen fog egy elemet a hozzávaló kellékekkel, és a maga tiszta lényegében létrehozza a művet. De a konkrét az egyetemesség és az összefüggések rendszerezésének igénye nélkül halászott. Elveszett az áthatolhatatlan és legyőzhetetlen ellentmondások hálójában, konzerválta a korábbi művészetek, illetve közvetlen elődei: a [[szuprematizmus]], [[konstruktivista művészet|konstruktivizmus]], [[neoplaszticizmus]] bizonytalanságait, halogatta a problémák feldolgozását.
 
Például, nem tudta felülírni, képtelen volt eltávolítani a festészetből, a szobrászatból, a költészetből a derékszögű felületet; a kreacionista szemléletű vagy [[szürrealizmus|szürrealista]] képalkotást; a plasztika statikusságát; a tömeg és a részek közötti interferenciát; a fogalmak és a képek lefordíthatóságát; a grafikus illusztrálást. Nem tudott szembehelyezkedni e hibás esztétikai teória-együttessel, és ez visszatükröződött abban is, hogy híven követte a korunkban egyetemesen elterjedő szürrealizmus intuitív gyakorlatát. Ezért aztán a szép sikerek dacára megmaradt az ösztön dominanciája a tudattal szemben, a tudatalatti kinyilatkoztatások az objektív analízissel szemben, mely utóbbi megköveteli az arányok tanulmányozását, a tiszta megfigyelést, a dolgokban rejlő törvényszerűségek feltárását. A konkrét művészet továbbra is a szimbolizmust, a mellébeszélést követi, s előnyben részesíti a metafizikát a kísérletezéssel szemben. A művészeti ismeretek történelmi fényeinek értelmezésében jellemzője az idealista érvelés, a jól bevált szubjektivitás.
117 228

szerkesztés