==A karmeliták letelepedése Győrött, a templom építése==
[[Szelepcsényi György]] [[esztergomi érsek]] végrendeletében ötvenezer forintot hagyományozott a sarutlan [[karmeliták]] [[német]] rendtartománya részére azzal a feltétellel, hogy az összegből [[MagyarországonMagyarország]]on [[Kolostor|kolostort]] létesítsenek. A végrendelet végrehajtója, [[Kollonich Lipót]] [[Győri püspökök listája|győri püspök]] [[Esztergom|Esztergomot]], [[Nyitra|Nyitrát]] és Győrt jelölte ki erre a célra. Az atyák választása az utóbbira esett. Az első atyák 1697-ben érkeztek Győrbe, a város nyugati kapuja, a Bécsi kapu melletti egy kis házat szerezték meg, mely a katonai építészeti hivatal szomszédságában állott. A területen egészen a 16. századig, a katonai építészeti hivatal felépítéséig ismeretlen rendeltetésű nagyméretű [[Római kor|római kori]] épület, a kortársak szerint [[amfiteátrum]] romjai álltak, melynek köveit a vár építéséhez használták fel. Első [[Kápolna|kápolnájukat]] még ebben az évben felszentelték, majd 1700-ra nagyobbat létesítettek. A karmeliták birtokokkal nem rendelkeztek csak a hívek adományaiból tarthatták fenn működésüket. Így nem véletlen, hogy a templomuk csak 1716-25 közt épült fel. A templomot Wittwer Márton Athanáz karmelita szerzetes és építész tervezte, a belső berendezés szerint szintén az ő tervei alapján Richter Ferenc karmelita testvér műhelyében készült. A mellékoltárok képeit Martino Altomonte festette.
