„Franck–Hertz-kísérlet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Louperibot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.2) (Bot: következő módosítása: kk:Франк - Герц тәжірибесі
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Feszültség –> Elektromos feszültség
6. sor:
A kísérlet során a légritkított, gáztöltésű [[elektroncső]]ben [[elektron]]ok és [[atom]]ok ütközését hozták létre. A mérések szerint az atomok csak meghatározott energiát képesek a velük ütköző elektronoktól átvenni. Ekkor az ütközések rugalmatlanok, az atomok gerjesztődnek. Ha az ütköző elektronok energiája nem egyezik meg az atomi energiaszintek különbségével, akkor nincs energiaátvétel, az elektronok ütközései az atomokkal rugalmasnak bizonyulnak.
 
Franck és Hertz a kísérlet során kis nyomású higanygőzzel töltött elektroncsövet használt. A csőben az [[anód]] és a [[katód]] között egy harmadik, lyukacsos dróthálóból készült [[elektróda]] is van, amelyet rácsnak hívnak. Az ilyen elektroncső neve trióda. A katódot egy feszültségforrás segítségével izzítjuk. A magas hőmérséklet hatására elektronok szakadnak ki a katódból (ez az ún. [[termikus emisszió]]). A rácsra változtatható, a katódhoz képest pozitív [[Elektromos feszültség|feszültséget]]et kötünk, ezt a rácsfeszültséget a műszer segítségével mérjük. A pozitív rácsfeszültség hatására az izzókatódból kilépő elektronok felgyorsulnak. A gyorsítótérben felgyorsult elektronok legyőzik a rács és anód közötti ‒0,5 V feszültségű ellenteret, majd az anódra jutva az ampermérővel mérhető áramot hoznak létre.
 
[[Fájl:Franck-Hertz en.svg|thumb|350px|A Franck-Hertz-kísérlet áramerősség-feszültség karakterisztikája]]