„Henri d’Artois” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: no:Henri, hertug av Bordeaux |
link |
||
23. sor:
| halálozási hely = [[Fájl:Flag of the Habsburg Monarchy.svg|20px]] [[Frohsdorf]], [[Osztrák Császárság]]
| temetés dátuma =
| nyughelye = [[Fájl:Flag of Slovenia.svg|20px]] [[Kostanjevica kolostor|Castagnavizza (Kostanjevica) kolostor]],<br />[[Nova Gorica]], [[Szlovénia]]
|}}
83. sor:
A megegyezés elhúzódása miatt az Orléans-i párt harcosai (akik [[alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiát]] kívántak), a legtimista párt csalódott tagjaival együtt az álláspontra helyezkedtek, hogy kivárják Chambord grófjának halálát, s csak utána állnak elő új jelöltjükkel, Henri d’Artois unokafivérével, Louis Philippe Albert d’Orléans-nal, Párizs grófjával, aki mindkét royalista párt számára elfogadhatóbb személy volt. Ezért támogatták a köztársasági elnöki időszak meghosszabbítását 7 évre. A királypártiak a ''Harmadik Köztársaságot'' csak egyfajta átmeneti kormányzásnak tekintették.
[[Fájl:Kostanjevica-NG-Samostan.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Kostanjevica kolostor]], Nova Gorica mellett.]]
=== Halála ===
Henri d’Artois, Chambord grófja [[1883]]-ban emigrációban hunyt el, az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztriai]] [[Lanzenkirchen]]ben, a [[Frohsdorf]] kastélyban. Gyermeket nem hagyott hátra. [[Gorizia|Görz]] mellett temették el, a magas hegyre épült [[Kostanjevica kolostor|Castagnavizza
A francia Bourbon királyi ház utolsó tagjának halála után a legitimisták és az orléans-isták megkísérelték Henri d’Artois kijelölt utódját, Párizs grófját előtérbe állítani, de a legitimisták egyik hajthatatlan csoportja ''(les Blancs d’Espagne)'' bitorlónak minősítette az Orléans-i házat, és Juan Carlos Maria de Borbón spanyol királyi herceget, Montizon grófját, a Capeting-dinasztia legidősebb tagját ismerték el a francia trón örökösének, '''III. János király''' néven. A közvélemény azonban ekkor már a köztársasági államforma felé hajlott, ami – [[Adolphe Thiers]] szavai szerint – ''„a legkevésbé osztotta meg a nemzetet”.'' Az 1883-as nemzetgyűlési választásokon szilárd republikánus többség született. A monarchia restaurációjának esélye elenyészett, bár a spanyol Borbónok karlista ága ma is számon tartja ''de jure'' jogosultságát a francia trónra is.
| |||