„Bebop” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Swing –> Szving (zene) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kansas City –> Kansas City (Missouri) |
||
15. sor:
{{Idézet 2|''A bebop nem szándékos fejlesztés eredménye.|Thelonious Monk}}
Az [[1938]]-as [[Coleman Hawkins]]-felvétel, a ''Body and Soul'' egy fontos előzménye a bebopnak. Hawkins a korabeli jazzből indult ki, ám azt formailag és dallamilag megújította. A felvétel népszerű volt; Hawkins adott ihletet a jazz-zenészek újabb generációjának, különösen a [[Kansas City (Missouri)|Kansas City]]-ben élő [[Charlie Parker]]nek.
Az [[1940-es évek]]ben a jazz-zenészek fiatalabb generációja egy új stílust kovácsolt az [[1930-as évek]] [[Szving (zene)|swingmuzsikájából]]. Az úttörők: [[Dizzy Gillespie]], [[Charlie Parker]], [[Bud Powell]] és [[Thelonious Monk]] - rájuk olyan korábbi zenészek hatottak, mint [[Art Tatum]] és [[Earl Hines]] zongoristák, [[Coleman Hawkins]] és [[Lester Young]] tenorszaxofonisták és [[Roy Eldridge]] trombitás. Gillespie és Parker [[Chicago]]-ban az Earl Hines Bandel játszottak, ahol találkoztak a bop előtti korszak mestereivel, [[Jack Teagarden]]nel, [[Earl Hines]]zal és [[Jay McShann]]nel. Gillespie [[Cab Calloway]]-nál találkozott [[Milt Hinton]] bőgőssel, együtt dolgozták ki az új zene harmóniai és akkordikus jellemzőit. Ezalatt Charlie Parker [[Gene Ramey]] bőgőssel ugyanezt tette McShann bandájában. A bebop jellemzői, mint a speciális harmóniavilág, a szinkópált ritmika, az alterált akkordok és az akkordhelyettesítések ekkor alakultak ki.
| |||