„Moláris tömeg” változatai közötti eltérés

A '''moláris tömeg''' az [[intenzív mennyiség]]ek közé tartozik. A kémiában általában egy adott [[kémiai elem]]ből vagy [[vegyület]]ből álló "minta"„minta” [[tömeg]]ének és [[anyagmennyiség]]ének hányadosaként gondolnak rá, de pl. elektronokra és keverékekre is általánosítható. Jele: ''M'', mértékegysége: kg/mol, de a [[kémia]]i gyakorlatban leginkább a g/mol egységet használják, mert ennek számértéke jól közelíti a Dalton által bevezetett atomsúlyt. A mértékegység elárulja, hogy a moláris tömeg valójában nem tömeg (mely [[extenzív mennyiség]]), ezért tulajdonképpen nem helyes az a definíció, miszerint egy [[mól]]nyi [[kémiai elem]] vagy [[vegyület]] [[tömeg]]ét jelentené, noha a kettő számértéke azonos. A moláris tömeg jele után indexben vagy zárójelben mindig meg kell adni annak a legkisebb alkotóegységnek ([[atom]], [[molekula]], [[ion]], [[gyök (kémia)|gyök]] stb.) [[vegyjel]]ét vagy [[képlet]]ét, esetleg nevét, amely meghatározza az illető anyagfajtát.

Egy [[kémiai elem]] relatív atomtömege, ill. egy [[vegyület]] relatív molekulatömege az adott elem átlagos atomtömegének, ill. a vegyület molekulatömegének és az u egységes atomi tömegegységnek a hányadosa. Az egységes atomi tömegegységet (mely a ¹²C szénizotóp egyetlen atomjának tömege osztva az izotóp 12-es tömegszámával; 1 u = 1 Da = 1,660 54·10^‒27 kg{{e|−27}}) sokan a IUPAC és a IUPAP ajánlásával ellentétben még ma is amu-nak (ill. magyarul ATE-nek) jelölik, noha ez az elavult jelölés még arra az időre nyúlik vissza, amikor a fizikusok és a vegyészek nem pontosan ugyanazt értették alatta, ezért a számértékek kissé függtek attól, hogy ki, melyik definíciót használta. Azt viszont pontosan lehet tudni, hogy a daltonnak (Da) is nevezett egységes atomi tömegegység (u) mindenki számára ugyanazt jelenti. E definíció alapján minden relatív atom- és molekulatömeg dimenziómentes szám.

A relatív atomtömeg fogalmát nemcsak elemekre, hanem azok egyes izotópjaira (ill. általában [[nuklid]]okra) is használják, csak akkor nincs szükség átlagolásra, mert minden atom tömege azonos. Az u egység megválasztásával a ¹²C szénizotóp relatív atomtömege természetesen pontosan 12-nek adódik, amennyinek Mengyelejev a szén Dalton-féle ''atomsúly''át (vagy egy másik elavult kifejezéssel élve: grammatomsúlynigrammatomsúlynyi mennyiségét) gondolta. ''Nagyjából'' egész szám a többi elem egyes izotópjainak relatív atomtömege is, de nem pontosan, hiszen a csillagokban zajló magfúziót – mely közönséges hidrogénből (¹H) héliumot (⁴He) termel a Napban, a nehezebb csillagokban pedig a héliummagokat közönséges szénné (¹²C) egyesíti és így tovább egészen a vasig – éppen a tömeg relatív (egy nukleonra eső) csökkenése "hajtja"„hajtja”. Például a természetes hidrogén zömét kitevő ¹H izotóp atomtömege 1,00783 u (más szóval ''A''_r = 1,00783). Ez 12 db ¹H atomra ~12,09 u-t tesz ki, ami csaknem 1%-kal nagyobb a ¹²C atomtömegénél. (1% tömegkülönbség kicsi ugyan, de az ''mc''² energia-egyenértéke nagyon nagy, amit a Nap és a csillagok melege is szemléltet.)

A moláris tömeg általánosított értelemben bármilyen anyagféleségre ([[atom]], [[ion]], [[molekula]], [[elektron]] stb.) vonatkoztatható. Ha valamely részecskéből 6,022·10^{{e|23}} darabot ([[Avogadro-szám]]), azaz egy mólnyit tekintünk, akkor ezek összes tömege 1 móllal osztva éppen az illető anyag moláris tömegét adja.