„Köntös-Szabó Zoltán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
Novellái és "beszélgetései" következő sorában a mindennapok egyszerű alakjainak sorshelyzete, nyelvezete, rejtegetett titka robban elő. Az [[1970-es évek]]ben megjelent köteteit (''Pingált szívek Natasának''; ''Hová tűntek a hűségesek...'') jellemezve írja [[Marosi Péter]]: a szerző "nemcsak arra érzékeny, ami bohém, furcsa, sőt groteszk körülötte, a környezetében, ami ilyen értelemben határeset vagy határeseten túli, hanem írói fantáziája mindegyre rá is dupláz a sok bohémkodásra, lumpenkodásra, furcsaságra, groteszkségre, úgyhogy írásművészete valamiféle groteszk népének, egyféle tragikomikus népeposz távlataiban oldja fel a gyermekkor emlékeit, a múltidéző kisemberek emlékezéseit". Tegyük hozzá: ez a groteszkség [[Kolozsvár]] jellegzetes egykori külvárosában, a Pata utcában szerzett gyermekélményeiből fakad.
 
''Kár volt sírni Jeruzsálemben'' (1969) c. kisregényében Rabboni, a Megváltó általános emberi álmával, a Mennyek Országával szembeállítja Iskarioti Júdás evilági boldogságteremtésének egy népre korlátozott elképzelését, [[biblia]]i keretben is áthallhatóvá téve saját korának elvontan egyetemleges vagy ténylegesen szűk vágyálmait s a kettő közös tragédiáját. A kisregény első kiadását kultúrpolitikai okokra hivatkozva bezúzták, majd csak 1980-ban jelenhetett meg újra [[Budapest]]en.
 
Az Utunk 1979-es évkönyvében közölt ''Lakon háza'' c. drámáját a [[Szatmárnémeti Északi Színház]] mutatta be. A kritika elismeréssel fogadta, mert líraiságában "talán [[Csehov]]val rokon, a legfűtöttebb hangú közvetlen vallomás a szülőföld szeretetéről" ([[Páll Árpád]]). Az eredetileg már novellában is megfogalmazott téma a természetes tájbeli otthon külső-belső elidegenedését tükrözi. Fojtott ellenszenvek gyülemlenek fel hol a honosok és fürdővendégek közt, hol egy örökölt szőttest kiszorító giccses falvédő vagy a kapuzábés falukép és "a termőföld megbecstelenítése, semmibevevése" miatt, családot bomlasztó lelki rianásban.