„Szent András-törésvonal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Geológia kategória eltávolítva; Lemeztektonika kategória hozzáadva (a HotCattel)
kieg
1. sor:
[[Kép:Szent András.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Szent András-törésvonal]]
{{lektor}}
[[FájlKép:SzentKluft-photo-Carrizo-Plain-Nov-2007-Img András0327.jpg|250pxthumb|bélyegképright|jobbra250px|A Szent András-törésvonal a levegőből nézve]]
A '''Szent András-törésvonal''' [[Kalifornia|Kaliforniában]] húzódik mintegy 1300 kilométer hosszan. Az Észak-amerikai-kőzetlemez és a Csendes-óceáni-kőzetlemez között húzódó [[törés (geológia)|vetődés]]. Kiindulópontja a [[Kaliforniai-öböl]], ahonnan a szárazföldön mintegy 1000 kilométeren át északnyugati irányba tart, ezután [[San Francisco]]-tól északra a tenger alatt halad. A törésvonalat [[1895]]-ben [[Andrew Larson]], a [[Berkeley Egyetem]] professzora azonosította.
A '''Szent András-törésvonal''' [[Kalifornia|Kaliforniában]], a földrengések birodalmában található.
 
A törésvonal [[diszlokáció (tektonika)|diszlokációs]] zóna, mindkét oldala – a [[csendes-óceáni lemez]] és az [[észak-amerikai lemez]] – folyamatosan mozog ellentétes irányban. Évente körülbelül 5 cm a relatív elmozdulás mértéke, de változó. Az [[1906-os San Franciscó-i földrengés]] után 4,5 méterrel mozdult el. A törésrendszer három nagyobb egységre tagolódik, a déli, középső és északi szegmensekre. Ezek közül a középső rész kevésbé [[földrengés]]veszélyes, itt a lemezek csúszása egyenletes. Az északi szakaszon, a [[San Francisco-öböl]] körzetében a keleti oldalon több párhuzamos kísérő vető is kialakult a nyírófeszültségek hatására, és éppen a [[Golden Gate híd|Golden Gate]] közelében csatlakozik a Szent Andráshoz egy másik nagy törésvonal, a Concord.
Az Észak-amerikai-kőzetlemez és a Csendes-óceáni-kőzetlemez között húzódik. Kiindulópontja a [[Kaliforniai-öböl]], ahonnan 1100 km-át tart észak-nyugati irányba, ezután [[San Francisco]]-tól északra a tenger alatt halad.
 
A törésvonal mintegy 30 millió éve alakult ki, amikor a csendes-óceáni- és az észak-amerikai lemezek közti térségben befejeződött a [[szubdukció]], az egymásnak feszülő lemezek az alábukás és feltorlódás helyett vízszintesen eltérő mozgásba kezdtek.
A törésvonal nyugati oldala folyamatosan mozog északi irányban, évente 5 cm a relatív elmozdulás. ''Az 1906-os San Francisco földrengés után 4,5 méterrel mozdult el.''
 
[[Geológusok]] vizsgálják a törésvonal területét és megállapították, hogy az elkövetkező 30 évben 30% az esélye annak, hogy a [[Richter-skála]] szerinti 7,9 erősségű földrengés legyen. Legveszélyesebb terület a törésvonal déli végződésének 190 km-es körzete, ahol jelenleg 13 millió ember él. A Szent András-törésvonal mentén élő közel félmilliárd embert nap mint nap veszély fenyegeti, a földmozgások által.
A Szent András-törésvonal mentén élő közel félmilliárd embert nap mint nap veszély fenyegeti, a földmozgások által.
 
Azt is vizsgálták azAz utóbbi 1500 évben rengeteg olyan földrengést regisztráltak, amelynek erőssége megközelítette vagy felül is múlta a [[Richter-skála]] szerinti 7,5-et. Átlagosan 105 év, de legalább 62 és maximum 192 év telt el két földrengés között.
Nevezetesebb rengés volt az [[1906]]-os földrengés, amely talán a legismertebb – és legnagyobb károkat okozta – [[San Francisco|San Franciscóban]]. A város romokban hevert, a több napig tartó tűz felemésztette a házakat, több sérültet és halálos áldozatot követelt. Ezen kívül nevezetesebb rengés még az [[1989]]-es Loma Prieta-i és az [[1994]]-es, amely nagy károkat okozott [[Los Angeles]]ben és egész Dél-Kaliforniában.
 
== Források ==
*{{cite book|last=Collier|first=Michael|title=A Land in Motion|publisher=UC Press|date=December 1, 1999|isbn=0-520-21897-3}}
*{{cite book|last=Stoffer|first=Philip W.|title=Where's the San Andreas fault? A guidebook to tracing the fault on public lands in the San Francisco Bay region|publisher=USGS|year=2006|id=General Interest Publication 16}}
* ''The California Earthquake of April 18, 1906: Report of the State Earthquake Investigation Commission'', Andrew C. Lawson, chairman, Carnegie Institution of Washington Publication 87, 2 vols. (1908) - Available online at [http://earthquake.usgs.gov/regional/nca/1906/18april/references.php this USGS webpage].
*{{cite book|last=Lynch|first=David K.|title=Field Guide to the San Andreas Fault: See and Touch the World's Most Famous Fault on any one of Twelve Easy Day Trips|publisher=Thule Scientific|year=2006|id=Full color, GPS coordinates, ISBN 0-9779935-0-7}}
 
{{portál|földrajz}}