„Béta-sugárzás” változatai közötti eltérés

A '''béta-sugárzás''' radioaktív atommagok [[béta-bomlás]]akor keletkezik, amikor nagy energiájú és nagy sebességű elektronok vagy pozitronok lépnek ki a sugárzó anyagból. A kilépő béta-részecskéknek ionizáló hatása van. [[Ionizáció]] az a folyamat, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik. A béta -sugárzás jele a görög (β).

[[Fájl: Alfa beta gamma radiation.svg|jobbra|bélyegkép|200px |AlfaAz alfa-sugárzást a papír megállítja, a béta -sugárzást az aluminiumalumínium lap, a gamma -sugárzást az ólom lemezólomlemez csökkenti]]

=== Negatív béta -sugárzás ===

Egy instabil neutronfelesleggel bíró atommag negatív béta -sugárzóvá válhat, ahol a neutron protonná alakul át és mellette egy [[elektron]] és egy [[antineutrínó]] keletkezik.

Ez a folyamat a [[gyenge kölcsönhatás]] eredménye. A neutron protonná alakul át egy virtuális [[W- és Z-bozonok|W-bozon]] kibocsátása során. [[Kvark]] szinten a W emisszió során a d-kvark u-kvark lesz, mellyel a neutron (egy u-kvark és kettő d-kvark) protonná (kettő u-kvark és egy d-kvark) változik. A virtuális W bozon ezután bomlani kezd egy elektronná és egy antoneutrínóváantineutrínóvá.

A béta -bomlás leginkább nukleáris reaktorokban fordul elő, ahol neutronban gazdag melléktermékek keletkeznek.

=== Pozitív béta -sugárzás ===

Egy instabil protonfelesleggel bíró atommag pozitív béta -sugárzóvá válhat, ezt pozitron bomlásnak is hívják, ahol a proton neutronná alakul át és mellette egy [[pozitron]] és egy [[neutrínó]] keletkezik.

A pozitív béta -bomlás kizárólag az atommagban történik, amikor a leánykeletkező atommag [[kötésiKötési energia|kötési energiájának]] abszolút értéke magasabb, mint az anyaeredeti atommagé.

A három radioaktív sugárzásból (alfa, béta, gamma) a béta -sugárzásnak közepes áthatoló- és ionizáló hatása van. A béta -részecskék különböző anyagoktól származhatnak és különböző energiával rendelkezhetnek, a legtöbb béta -részecske megállítható néhány milliméter vastag alumínium lemezzel.

Mivel a béta -részecskék elektromosan töltött részecskék, erősebb ionizáló hatásuk van, mint a gamma sugárzásnak. Amikor áthalad egy anyagon, a részecske lelassul az elektromágneses kölcsönhatás miatt és kibocsát egy úgynevezett fékező vagy lassító [[röntgensugárzás|röntgensugarat]].

A béta -sugárzás képes bizonyos mértékig áthatolni élő anyagon és megváltoztatni az útjába kerülő molekulák szerkezetét. A legtöbb esetben ez roncsolást jelent, rákot és halált okozhat. Ha a megváltoztatott molekula egy DNS ([[dezoxiribonukleinsav]]), akkor az spontán mutációt okozhat.