„Rasztiszláv morva fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
34. sor:
Rasztiszláv is függetleníteni akarta magát a frankoktól, amiért Lajos megtámadta országát, ő azonban ekkor visszaverte a frankokat. A sikeren felbuzdulva egyházát függetleníteni akarta a frank egyháztól. <ref name="Korai magyar:Morvák"/> Ennek érdekében [[I. Miklós pápa|I. Miklós]] pápához fordult, aki azonban elutasította, mivel nem akarta megzavarni a formálódó frank–bolgár szövetséget, amelyik sakkban tarthatta volna a morvákat, másrészt az éppen megtérni bolgárokat szerette volna a pápa a római egyházhoz kötni. {{refhely|Váczy 1938|231. o.}} A hadiszerencse is megfordult, ezért Rasztiszláv [[858]]-ban békét kötött, újra frank függésbe helyezve magát. <ref name="Korai magyar:Morvák"/>
 
[[861]]-ban Német Lajos ellen fellázadt fia, [[Karlmann keleti frank király|Karlmann]], aki mellé Rasztiszláv is odaállt. Rasztiszláv elhatározta, hogy független szláv egyházat alapít, szláv anyanyelvű istentisztelettel. Ennek érdekében [[III. Mihály bizánci császár]]hoz fordult [[863]]-ban, aki egy testvérpárt, [[Szent Cirill|Cirillt]] és [[Szent Metód|Metódot]] küldte a morvákhoz, akik megnyerték a pápa beleegyezését is az önálló szláv egyház felállításához. Közben azonban Lajos békét kötött fiával, Karlmannal, és szövetséget kötött [[Tull]]ban [[I. Borisz bolgár kán]]nal, aki viszont a bizánciaktól független bolgár egyházat szeretett volna felállítani. Lajos és Borisz közösen támadtak Rasztiszlávra, aki Dowina ([[Dévény]]?) várában sikerrel védekezett, végül [[864]]-ben mégis kénytelen volt békét kötni. [[869]]-ben Német Lajos fia, [[Vastag Károly]] ment sereggel Rasztiszláv ellen, hogy helyette unokaöccsét, [[I. Szvatopluk]]ot segítse a trónra, de nem tudta bevenni a várát. Szvatopluk azonban így is uralkodni kezdett [[870]]-től Karlmann védnöksége alatt. <ref name="Korai magyar:Morvák"/>
 
Ekkor Rasztiszláv újra Rómától várta a morváknak a frank egyháztól való függetlenedését, amiért Cirill és Metód kényelmetlen helyzetbe kerültek. Ezért [[867]]-ben Rómába mentek, de eközben Miklós pápa éppen meghalt. Ekkor még éppen sikeresenek tűnt Róma bolgár térítési kísérlete, ezért [[I. Adorján pápa]] szívesen engedett a görög térítők és Rasztiszláv kérésének, amivel elfordult a frank (bajor) udvartól. Cirill és Metód Róma szolgálatába állt, annál is inkább, mert [[867]] végén Bizáncban pártfogójuk, [[Phótiosz konstantinápolyi pátriárka]] megbukott, helyére az új császár [[I. Baszileiosz bizánci császár|I. Baszileiosz]] újra az elődje által leváltott [[Ignatiosz konstantinápolyi pátriárka|Ignatioszt]] ültette. {{refhely|Váczy 1938|234}}
 
[[869]]-ben Német Lajos fia, [[Vastag Károly]] ment sereggel Rasztiszláv ellen, hogy helyette unokaöccsét, [[I. Szvatopluk]]ot segítse a trónra, de nem tudta bevenni a várát. Szvatopluk azonban így is uralkodni kezdett [[870]]-től Karlmann védnöksége alatt. <ref name="Korai magyar:Morvák"/>
 
Rasztiszláv foglyul esett és Lajos király [[Regensburg]]-ban hűtlenségért halálra ítélte. Az ítéletet végül kegyelemből megvakíttatásra változtatta, amit végre is hajtottak, majd kolostorba zárták, ahol még ugyanabban az évben meghalt. Rasztiszlávot [[1994]]-ben a cseh és szlovák Ortodox Egyház szentté avatta.