Bizonyos [[nyomás]]különbségek miatt a hajszálerek [[artéria|artériás]] szakaszán a [[szövetSzövet (biológia)|szövetközti]]közti térbe került [[folyadék]] nem tud maradéktalanul visszaszívódni a [[véna|vénás]] szakaszba. A szövetközti térben a [[fehérje]]koncentráció alacsonyabb a [[vér]]plazmáéhoz képest.
== A nyirokerek felépítése és működése ==
A [[szövetSzövet (biológia)|szövetközti]]közti térben kesztyűujjszerű vak tasakként kezdődnek az egyrétegű endothelsejtfallal (egy speciális hámsejt) körülvett nyirokhajszálér ''(nyirokkapilláris)''. Ezek endothelsejtjei könnyen átengedik a nagy molekulákat is (pl. [[fehérje|fehérjék]], és a [[kolloid]]álisnál nagyobb részecskék). A kapillárisba fel nem vett fölösleges [[sejt]]közötti [[folyadék]]ot a nyirokhajszálerek vezetik el. Ezek kevés kivétellel (pl. központi idegrendszer) szinte minden [[szövetSzövet (biológia)|szövetben]]ben előforduló endothelcső-hálózatok. A kapillárisok fokozatosan nagyobbodó nyirokerekbe szedődnek össze (vasa lymphatica). A nyirokhajszálereket laza rostos kötőszövet veszi körül.
== A nyirokszervek és immunrendszerbeli funkcióik ==
