„Nyírábrány” változatai közötti eltérés

→‎Története: hát ez hogy sikerült így?
(→‎Története: hát ez hogy sikerült így?)
A település sorsát és közigazgatási helyzetét befolyásoló további jelentős változásokat az [[1945]]-ös esztendő hozott, amikor ''Erősstag'' külterületi lakóhelyet [[Bagamér]] nagyközségtől Nyírábrányhoz csatolták.
 
Az 1945-ös megyerendezés során Fülöp, Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket Szabolcs megyétől Hajdú-Bihar megyéhez csatolták. Nyírábrány 1946. április 1-jén került át [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyéhez]], s ugyanebben az esztendőben külterületi lakott helyeiből megalakult az önálló [[Fülöp (település)|Fülöp]] nagyközség. 1948-tól már "Fülöp" név alakban szereplő új település, az 1950. évi közigazgatási átszervezés után [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyéhez]] tartozó önálló tanácsú község lett. 1978-ban ismét elveszítette önállóságát és nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag pedig újra Nyírábrány irányítása alá került. Fülöp község az önállóságát hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.
Ez a lap egy ellenőrzött változataEllenőrzött laprészletek megjelenítése/elrejtése
[[Hajdú-Bihar megyéhez]], s ugyanebben az esztendőben külterületi lakott helyeiből megalakult az önálló [[Fülöp (település)|Fülöp]] nagyközség. 1948-tól már "Fülöp" név alakban szereplő új település, az 1950. évi közigazgatási átszervezés után [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyéhez]] tartozó önálló tanácsú község lett. 1978-ban ismét elveszítette önállóságát és nagyközségi közös tanácsú társközségi jogállást kapott, közigazgatásilag pedig újra Nyírábrány irányítása alá került. Fülöp község az önállóságát hosszas huzavona után 1988-ban kapta vissza.
 
[[1972]]-ben a településhez került a ''Külső-Liget'' nevű külterületi lakott hely egy része Bagamértól, [[1977]]-ben nagyközségi közös tanácsú székhelyközség (Fülöp társközséggel együtt). [[1989]]-ben Fülöphöz került át a ''Tótfalu'' nevű külterületi lakott hely.