„Sir Gawain és a Zöld Lovag” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. lépés: a cite sablonok törlése a cikktörzsből, a hivatkozások módosítása {{refhely}}-re
85. sor:
Egyes vélekedések szerint a költeményben a természet kaotikus, törvényeket nem ismerő rendje áll szemben Camelot civilizációjával. A zöld ló és zöld lovasa mindjárt az elején a felbolydult természet képében tör be Artúr békés csarnokába. A természet az egész versben nyers és közönyös, állandó fenyegetést jelent az emberi rendre és az udvari életre. A narratíva összes főbb eseménye során megtámadja és feldúlja a rendet, jelképesen is és az ember belső természetén keresztül is. Ez először a Zöld Lovag benyomulásában jelentkezik, azután abban, amikor Gawain a Bertilak felesége iránti vágyával tusázik, majd pedig abban, hogy Gawain Bertilaknak tett ígéretét megszegve nem adja át a zöld övet, mert többre tartja az életét, mint az erényt. A természet jelen van a bűn szennyezte övben, aminthogy mindig jelen van az emberben is, és lovagi értelemben tökéletlenné teszi őt.{{refhely |Woods 2002| 209–227. o.}} Ebben a tekintetben Gawain egy szélesebb konfliktus része természet és lovagság között, annak vizsgálatában játszik szerepet, vajon az emberi rend lebírhatja-e a kaotikus természetet.{{refhely |Green 1962| 121-139. o.}}
 
Mások egészen más értelmezésre jutottak, a kor kereszténységének, közelebbről az artúri udvar keresztény lovagságának komikus kritikáját látják a műben. Szerintük a pogányság kiirtásának buzgalmában a kereszténység elvágta magát a természetben és a nőiségben megnyilvánuló élet forrásától. A zöld öv mindazt jelképezi, ami a [[Pentagramma|pentagrammából]] hiányzik. Az artúri kísérlet kudarcra van ítélve, ha nem vallja be, hogy a kerekasztal eszményei elérhetetlenek, s a realitás és az egészség megóvása érdekében nem ismeri el és nem építi be magába a Zöld Lovag által képviselt pogány értékeket.<ref>{{jegyzet |Ezt az interpretációt először John Speirs vetette fel a ''Scrutiny''-ban (vol.XVI, iv, 1949). Később hasonló értelmezéssel hozakodott elő Francis Berry a ''The Pelican Guide to English Literature: The Age of Chaucer''-ben (1954); Goldhurst a "The Green and the Gold: The Major Theme of ''Sir Gawain and the Green Knight''-ban, ''(College English'', 1958 november), A. C. Spearing a ''The Gawain-Poet: A Critical Study''-ban (1970), W. A. Davenport a ''The Art of the Gawain-Poet''-ban (1978), J. Tambling a "A More Powerful Life: ''Sir Gawain and the Green Knight''"-ban ''(Haltwhistle Quarterly'' 9, 1981), és K. Sagar a "Sir Gawain and the Green Girdle"-ben ''(Literature and the Crime Against Nature'', 2005).</ref>}}
 
=== Játékok ===