„Sir Gawain és a Zöld Lovag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Hasonló szüzsék: apró |
→A Gawain mint középkori románc: fájl korr. |
||
128. sor:
== Interpretációk ==
=== A ''Gawain'' mint középkori románc ===
[[Fájl:Pettie, The Vigil.jpg|bélyegkép|Gawain a tökéletes lovag megtestesülése, úgy is mint harcos, mint szerelmes és mint buzgó keresztény. (
Sok kritikus szerint a ''Sir Gawain és a Zöld Lovag''ot elsősorban középkori románcnak vagyis lovagregénynek kell tartanunk. A középkori románcok általában egy-egy hős, gyakran emberfeletti képességekkel megáldott lovag csodás kalandjairól szólnak, aki a lovagság szigorú viselkedési és becsületkódexe szerint él, vándorútra indul, legyőz különféle szörnyeket, s ezáltal elnyeri valamely hölgy kegyét. A középkori románcok tehát nem a szerelemről és az érzelmekről szólnak (mint a szó mai jelentése sejtetné), hanem elsősorban a kalandokról.{{refhely |Frye 1973|186. o.}}
Gawain szerepe, mint Alan Markman középkorkutató megjegyzi, „a románchős szerepe... az emberiség bajnokaként lép fel, s miközben különös és kemény próbáknak veti alá magát, megmutatja, milyen jó és rossz cselekedetekre képes az ember”.{{refhely|Markman 1957}} Kalandjaiból világosan kiderül, hogy Gawain is csak ember. Az olvasó a költemény romantikája közepette is azonosul ezzel az emberi nézőponttal, közösséget tud vállalni Gawain gyarlóságával, miközben tisztelettel tekint lovagi kiválóságára. Gawain „megmutatja, milyen az erkölcsös cselekvés. Viselkedéséhez bizonyára nem tudnánk felérni, de csodálhatjuk, ahogyan utat mutat nekünk”.{{refhely |Markman 1957}}
Lovagregényként sok elemző véleménye szerint a [[Térdszalagrend]] jegyében egyesíti a lovagság és az udvari szerelem szabályait. A rend jelszava: ''honi soit qui mal y pense'' („átkozott legyen, aki rosszat gondol”), ott áll a vers végén. Vannak, akik úgy gondolják, a tény, hogy Gawain lovagtársai is felöltik az övet, a Térdszalagrend eredetét tükrözi. Ám a társkölteményben, a ''The Greene Knight''ban a csipke fehér, nem zöld, s így inkább a [[Bath-rend]], mintsem a Térdszalagrend eredetének tekinthetjük.{{refhely |Tolkien&Gordon 1925|megjegyzés a 2514 sorhoz}} A vers mottóját valószínűleg nem a szerző, hanem egy másoló írta, ám abban, hogy a másoló összefüggést látott a versmotívum és a rend között, semmi különös nincs.{{refhely |Norton 2006|213. o. (lábjegyzetben)}}
=== Keresztény interpretációk ===
| |||