„Ungvári vár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Földvár –> Földvár (építmény)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. (Szent) István –> I. István magyar király
34. sor:
Anonymus elbeszélésnek hitelessége több helyen is kétségbe vonható, hisz Álmos valószínűleg már nem is lépett a [[Kárpát-medence]] területére. Ezzel együtt a vár megépítését illetően többféle elmélet is létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv [[erődítmény]] volt, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították. Abban is eltérnek a vélemények, hogy a honfoglalás kori [[Földvár (építmény)|földvár]], majd a [[13. század]]ban felépült első kővár ugyanazon a vulkanikus dombon állt-e, mint a ma is látogatható építmény. Azonban a három vár azonos építési helyének elméletét erősen cáfolja, hogy a [[gerény]]i dombon ma is láthatóak a korábbi kőerődítmény maradványai.
 
Valószínűsíthető, hogy a környék első erődítménye az [[Ung (folyó)|Ung]] folyása mentén Ungvártól kissé lejjebb állt. Az viszont bizonyos, hogy ez a földvár a [[honfoglalás]]t követő, de leginkább az [[Árpád-ház]]i időkben erős magyar végvárként szolgált. Az [[I. István magyar király|I. (Szent) István]] által alapított várispánságok egyike volt az [[Ung vármegye|ungi]], amelyhez 18 település tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább [[jobbágy|várjobbágyok]], várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok [[Galícia|halicsi]] hadjáratai miatt volt szükségszerű. A [[11. század]] végén [[Kapolcs (vezér)|Kapolcs]] [[kunok|kun]] vezér csapatával betört a vidékre, elpusztította az ungi és [[Borsova vármegye|borsovai]] várispánságok vidékét, ám a várat nem tudta bevenni.
 
Az [[1241]]-[[1242|42]]. évi [[tatárjárás]] során a földvárat teljesen elpusztították. A tatárjárás után „második honalapítónk”, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] az ország határainak védelme érdekében kőerődítmények és -várak építését rendelte el. Így épült fel a környék második vára, azon a dombon, ahol most a közigazgatásilag már Ungvárhoz tartozó Gerény fekszik.