„Vászlói csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Sándor moldvai fejedelem –> I. Sándor moldvai fejedelem |
||
24. sor:
Az oszmán-török hódítók a [[Balkán]]on egyre nagyobb területeket kaparintottak meg a [[15. század]]tól és lassan elérték [[Magyarország]] határát is. [[1389]]-ben a [[rigómezei csata (1389)|rigómezei csatában]] a térség sorsa már eldőlt, a helyi államok, amik egymással is ádáz küzdelmet vívtak, képtelennek bizonyultak megállni helyüket a törökkel szemben.<br>
[[Havasalföld]] a [[15. század]] közepén hűbérese lett a szultánnak, s a fejedelemnek ettől kezdve támogatnia kellett seregével a törököket. A martalóc csapatok pedig messzi területekre is eljutottak, így például Magyarországra, vagy [[Lengyelország]]ba, s [[Ukrajna|Ukrajnába]].<br>
[[Moldva]], aminek vidéket szintén nem kerülte el a pusztítás, harcban állt a magyar, a lengyel és a litván királyokkal is, akik állandóan uralmuk alá szerették volna vonni a kicsiny országot. Moldva korábbi fejedelme [[I. Sándor moldvai fejedelem|Jó Sándor]] már a [[15. század]] elején el kellett, hogy ismerje [[II. Ulászló lengyel király|II. (Jagelló) Ulászlót]] hűbérurának.
István [[1471]]-ben betört Havasalföldre, s a következő években is több hadjáratot vezetett az ott uralkodó törökök ellen. [[1475]]-ben [[II. Mehmed]] elhatározta, hogy megbünteti Istvánt, aki nem akarja elismerni a fennhatóságát. Mehmed a ruméliai beglerbéget bízta meg a bosszúhadjárat vezetésével, aki [[1475]] elején be is nyomult az országba.
| |||