„Segner János András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: hr:Johann Andreas von Segner |
a Bottal végzett egyértelműsítés: II. Frigyes –> II. Frigyes porosz király |
||
8. sor:
[[1730]]-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. [[1735]]-ben már az akkor szerveződő [[göttingen]]i egyetemen tanított - elsőként - fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő [[1755]]-ig. Közben [[csillagászat]]tal is foglalkozott. Ő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló [[obszervatórium]]át.
A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai [[meteorológia]] megalapítójának. [[1755]]-től haláláig [[Halle]]ban a fizika, matematika és csillagászat professzora volt. Tagjául választotta a [[szentpétervár]]i és a [[berlin]]i, valamint a göttingeni tudományos akadémia, ill. társulat. A [[london]]i Királyi Társaságnak is tagja volt. [[II. Frigyes porosz király|II. Frigyes]] porosz király kitüntetésekkel halmozta el.
Tudományos munkássága kiterjedt a fizika, a matematika és a kémia területére. A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek [[dinamika|dinamikájában]] érte el. Ezekre figyelt fel [[Leonhard Euler]], aki éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket. Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető [[Segner-kerék]]ről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti [[Nörten]]ben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz [[vízturbina]]) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb [[hatásfok]]ot elérni.
| |||