„Az egyiptomi piramisok tipológiája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Részleges helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel |
|||
36. sor:
Ezeket a sírokat eredetileg fából és színes gyékényfonatból álló kerítés vette körül. A sír kiképzése nagy mértékben követi az ezidőben „divatos”, [[Nehen]]ben feltárt lakóházakat, amelyek szintén félig földbe vájt vermek, a föld alatti részen vályogtéglával erősítve, a föld feletti falai pedig vályoggal tapasztott nád- és gyékényfonatból álltak.
A tumulus tövének burkolata új funkciót kapott, átalakult a masztaba köré épített kerítéssé, amely lezárta a sírkerületet. A sírkamrát már több mellék-kamra vette körül, melyek a halotti kelengye raktárának céljára készültek, illetve kultikus jelentőségűek, legtöbbjük azonban Hór-Aha idejétől kezdve kísérő temetkezéseket, az önkéntes emberáldozat halottait rejtette. [[Dzser]]től kezdve már nem kettős vermeket készítettek, hanem egyetlen nagyobb vermet, amelyet közvetlen közelben vettek körül a kisérő kamrák. ([[Dzser sírja|U-O]]) [[II. Ka]] az utolsó, akinek sírját kísérő temetkezés övezi, ezután
Ellentétben a kőépítkezésről szóló hagyományokkal, melyek szerint az első kőépítkezést [[Imhotep]], [[Dzsószer]] építésze találta ki és kezdeményezte a [[III. dinasztia]] elején, és mindjárt teljesen kőből készült királysírt emelt, az abüdoszi sírváros építményeinek egyes helyein már sor került kő alkalmazására. A sírkamra ajtókeretei többnyire monolitok, hasonlóan az európai [[megalit]] sírkamráihoz, az alapzatban és a masztaba felépítményének belsejében töltelékanyagként gyakran található kő - faragott és nyers egyaránt.
| |||