„Fehér vármegye” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Gyula –> gyula (méltóság))
a
<ref name="Korai magyar"/>
 
A megye ispánjait a 11-12. században ''dux'', ''tribunus'', ''princeps'', ''voivoda'' néven is említik, hatalmukat fokozatosan egész Erdélyre kiterjesztették. Az így kialakuló [[erdélyi vajda]]i, valamint az alvajdai tisztség Erdély története során végig szorosan összekapcsolódott a gyulafehérvári ispán tisztségével. A források említik a [[várszervezet]]et és a [[várjobbágy]]okat is. A [[12. század]] elején a székelyek feltűnnek a későbbi [[Szászföld]] területén, majd a [[13. század]]ban nyomulnak a mai [[Székelyföld]] területére. [[II. Géza]] hívására a [[12. század]]ban megjelennek a [[erdélyi szászok|szászok]] a Vöröstorony-szoros előterében, majd a keletre húzódó székelyek helyére is betelepültek a 13. században az ekkortól [[Szászföld]] területére. [[III. Béla]] idejétől a Szebeni- és Fogarasi havasok aljára [[vlachok]]at is telepítettek. Mindezen telepítések területei – [[Székelyföld]], [[Szászföld]], [[Fogarasföld]], [[Brassóvidéke]] – kikerültek a fehérvári ispán hatásköréből, bizonyos szigetszerű magánbirtoktesteket kivéve, amelyek később [[Felső-Fehér vármegye|Felső-Fehér vármegyét]] alkották. Nem tudjuk mikor vált ki ezalatt Fehérből [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Hunyad vármegye|Hunyad]] vármegye, de bekebelezte közben a [[marosújvár]]i sóbánya körüli Újvár vármegyét. <ref name="Korai magyar"/>
 
A [[14. század]] elejére [[nemesi vármegye|nemesi vármegyévé]] alakult, amelynek ispánja az erdélyi alvajda volt.