„Vita:Középfölde” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
79. sor:
Ezek a lények születésüktől fogva rendelkeznek az anyag, illetve a világ formálásának transzcendens (nem a világból, illetve az anyagból eredő) képességével, azaz „mágikusak”.
Szellemi természetű lény kétféle van: Ilúvatar, a Világ és közvetve minden más lény teremtője, valamint gondolatának szülöttei, a szintén szellemi természetű ainuk. Az ainuk erő szerint két csoportra oszlanak: a nagyobb hatalmú ''[[valák]]''ra (vagy világerőkre), és az ezeket szolgáló csekélyebb szellemekre, a ''[[maiák]]''ra . A valák a Föld körein belül élnek, de nem Középföldén, sem a halandók által lakott bármely más területen, hanem egy, a halandók által önerőből elérhetetlen birodalomban, Valinorban (ennek az elzárkózásnak a fő oka az első Sötét Úr, Morgoth rémtetteiben keresendő). A maiák egy része is velük él, azonban a tolkieni világtörténelem során számos maia járt időlegesen Középföldén, vagy telepedett le ott nagyon hosszú időre. (A halandó, testi lények közül a tündék kiváltsága, hogy akár életükben, akár haláluk után, Valinorban lakhatnak, l. ott). Híresebb és Tolkien műveiben gyakrabban előforduló maiák voltak: [[Melian]], a lázadó és a második Sötét Úrrá lett [[Szauron]], a sötét erőket szolgáló [[balrog]]ok, illetve a valák megbízásában tevékenykedő [[mágusok (Középfölde)|mágusok]], illetve - bár ez legfeljebb csak valószínűsíthető, Tolkien sosem jelentette ki egyértelműen - a Középföldén, az Öregerdőben „saját szakállára” letelepedő [[Bombadil Toma]]. A mágusok (''istar''ok) varázshatalommal rendelkező „öreg, de friss emberek” alakjában érkeztek Középföldére a Tengeren túlról, a tündék szerint Valinorból, hogy segítsék a szabad népeket a Szauron elleni harcban. Egykori hatalmuk és tudásuk egy részét Valinorban kellett hagyniuk, de még ennek maradékával is többre voltak képesek, mint egy közönséges testi lény.
▲; Mágusok
▲A '''mágus'''ok (''istar''ok) varázshatalommal rendelkező „öreg, de friss emberek” alakjában érkeztek Középföldére a Tengeren túlról, a tündék szerint Valinorból, hogy segítsék a szabad népeket a Szauron elleni harcban. Ezek a Mágusok egy többé-kevésbé hierarchikus rendet (mondhatni „szerzetesrendet”) alkotnak, minden mágusnak megvan a maga sajátos hatalma és ereje, melyet egy-egy szín jelképez. A Rend fejének színe fehér. Eredetileg a maiák közé tartoztak, de Középföldére emberi formában küldték őket. Ez nem csak azt jelenti, hogy emberi testük lévén meg kellett ismerniük az éhséget és a szomjúságot, de korábbi lényük tudásának nagy részét is hátrahagyták, és csak halványan emlékeztek egykori önmagukra.
Eredetileg öten voltak, de ''[[a Gyűrűk Ura]]'' csak hármukat említi ([[Gandalf]], [[Szarumán]], [[Radagast]]), a [[kék mágusok]]ról csak Tolkien jegyzeteiben marad fenn némi töredékes információ. Eszerint a másik két istart Alatarnak és Pallandonak hívták Valinorban és Kék Mágusokként (Sind.: ithryn luin) ismerték őket Középföldén. Keveset tudunk róluk, feltehetően keletre mentek, ahonnan nem tértek vissza. Tevékenységükről csak találgatások lehetségesek.
| |||