„Jorge Semprún” változatai közötti eltérés

a
Polgári értelmiségi családban született. Hat testvére volt. Apja jogászprofesszor, 1931-től [[Santander]] és [[Toledo]] kormányzója, majd (1936–1939) diplomata volt [[Hága|Hágában]].
 
A [[spanyol polgárháború]] elől a család [[Franciaország]]ba emigrált. Semprún filozófiát és irodalmat tanult a [[Sorbonne]]-on. 1942-ben belépett a [[Spanyol Kommunista Párt]]ba. A német megszállása idején részt vett az ellenállási mozgalomban. A [[Gestapo]] 1943-ban letartóztatta. A [[buchenwaldi koncentrációs tábor]]ba került. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, ''A nagy utazás '' (1963). A felszabadulás után [[Párizs]]ban telepedett le.
 
1946-tól 1952-ig az [[UNESCO]] tolmácsa volt Párizsban. Professzionális forradalmárrá vált; először 1953-ban ment illegálisan a [[Francisco Franco|francói]] [[Spanyolország]]ba. 1954-ben az Spanyol Kommunista Párt központi bizottságának tagja lett. Az 1956-os év politikai fordulatot okozott világképében (a [[Szovjetunió Kommunista Pártja|szovjet párt]] XX. kongresszusa, a lengyel és [[1956-os forradalom|magyar események]]). Gondolkodásának megváltozásába belejátszott [[Lukács György]] munkásságának megismerése is.