„II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés

 
== Élete és uralkodása ==
[[I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem|Vszevolod Jaroszlavics]] nagyfejedelem, és Mária ([[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] leánya) fiaként született.<ref name=europa>{{Európa uralkodói}} 244. oldal</ref> [[1076]]-tól [[1078]]-ig mint Perejaszlavli fejedelem uralkodott.<ref name=europa/> Ifjú korában bekapcsolódott a [[Kijevi Rusz]] politikai életébe, apja és nagybátyja, [[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|I. Izjaszláv]] oldalán harcolt a csernyigovi csatában ([[1078]]), ahol legyőzték unokatestvéreit, [[Oleg Szvjatoszlavics]]ot és [[Borisz Vjacseszlavics]]ot. Amikor [[I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem|I. Vszevolod]] [[Kijevi nagyfejedelmek listája|kijevi nagyfejedelem]] lett, Vlagyimir lett [[Csernyigov]] fejedelme ([[1078]]-[[1094]]). Édesapja halála után a béke és az ország egysége megőrzése érdekében előbb lemondott a kijevi trónról unokaöccse, II. Szvjatopolk javára.<ref name=europa/> [[1094]]-től [[1113]]-ig újra Perejaszlavl fejedelemségét kapta.<ref name=europa/> Kitért a magyar király, [[Kálmán magyar király|Kálmán]] elől, amikor az beavatkozott az orosz viszonyokba.<ref name=europa/> Kálmán [[1099]]-ben [[Přzemysl]] ostrománál – amikor az oroszok a kunokat hívták be ellene – súlyos vereséget szenvedett.<ref name=europa/>
Apja [[I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem|Vszevolod Jaroszlavics]] nagyfejedelem, anyja [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár]] lánya volt.
Ifjú korában bekapcsolódott a [[Kijevi Rusz]] politikai életébe, apja és nagybátyja, [[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|I. Izjaszláv]] oldalán harcolt a csernyigovi csatában ([[1087]]), ahol legyőzték unokatestvéreit, [[Oleg Szvjatoszlavics]]ot és [[Borisz Vjacseszlavics]]ot. Amikor [[I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem|I. Vszevolod]] [[Kijevi nagyfejedelmek listája|kijevi nagyfejedelem]] lett, Vlagyimir lett [[Csernyigov]] fejedelme ([[1078]]-[[1094]]). Helyreállította a békességet Volhíniai unokatestvéreivel, és vezető szerepet játszott azokon a tanácskozásokon, melyeken a Rusz fejedelmei igyekeztek véget vetni a folyamatos háborúskodásaiknak ([[1097]] és [[1100]]). Amikor [[1113]]-ban meghalt unokatestvére, [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem]] ([[1093]]-[[1113]]), a kijevi [[vecse]] Vlagyimirt választotta meg nagyfejedelemnek.
 
Vlagyimir helyreállította a békességet Volhíniai unokatestvéreivel, és vezető szerepet játszott azokon a tanácskozásokon, melyeken a Rusz fejedelmei igyekeztek véget vetni a folyamatos háborúskodásaiknak ([[1097]] és [[1100]]).
A nagyfejedelem továbra is csaknem állandó an hadban állt a különféle ellenségeivel, főleg a poloveceknek nevezett [[kipcsakok]]kal, akik [[Kijev]]től délkeletre elterülő sztyeppen éltek, és [[1061]]-től fosztogatták a [[Kijevi Rusz]]t. Vlagyimirnak a részfejedelmekhez írt „Intelme” a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolta az eszményi fejedelem példaképét: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit. Vlagyimir a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a [[Kijevi Rusz]] hanyatló erejét, biztosítani tudta a [[Kijev]]től távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben.
 
Ő alapította a Kljazma folyó mentén [[Vlagyimir]] városát, amely a [[12. század]]ban [[Kijev]] helyett a fejedelmi székhely lett.
[[1100]] után ''"szent"'' hadjáratot hirdetett a polovecek (kunok) ellen, amelyben végre nagy hírt szerzett magának.<ref name=europa/> Amikor [[1113]]-ban meghalt unokatestvére, [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem]] ([[1093]]-[[1113]]), a kijevi [[vecse]] Vlagyimirt választotta meg nagyfejedelemnek. A nagyfejedelem továbbra is csaknem állandó an hadban állt a különféle ellenségeivel, főleg a poloveceknek nevezett [[kipcsakok]]kal, akik [[Kijev]]től délkeletre elterülő sztyeppen éltek, és [[1061]]-től fosztogatták a [[Kijevi Rusz]]t. Az orosz földek egyesítéséhez a dinasztikus házassági politikát is felhasználta: maga angol hercegnőt vett feleségül, leányait pedig a dán, a norvég és a bizánci udvarba házasította be.<ref name=europa/> Öt fiából négyen fejedelmek lettek.<ref name=europa/> Az ő uralma bizonyult az orosz történelem utolsó szakaszának, amelyben Kijev volt a központja a feudális orosz világnak.<ref name=europa/>: a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a [[Kijevi Rusz]] hanyatló erejét, biztosítani tudta a [[Kijev]]től távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben. Ő alapította a Kljazma folyó mentén [[Vlagyimir]] városát, amely a [[12. század]]ban [[Kijev]] helyett a fejedelmi székhely lett.
 
===Egyéb===
*Ebben az időben írta a pecserszki kolostor egyik szerzetese, Nesztor az ún. Nesztor-krónikát.<ref name=europa/>
*Ekkor keletkezett a Vlagyimir Monomah statútuma, amely a Ruszkaja Pravda törvénygyűjteménynek a [[13. század|XIII. század]] fordulójáról való ''"hosszabb változatába"'' is bekerült.<ref name=europa/>
*Vlagyimir maga is kiváló író volt: a részfejedelmekhez írt ''"Intelme"'' a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolja az ideális fejedelem képmását<ref name=europa/>: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit.
 
==Jegyzetek==
99 265

szerkesztés