Főmenü megnyitása

Módosítások

Bár az óorosz jogalkotás már a [[10. század]]ban kezdett kibontakozni, az első jól dokumentálható törvények Jaroszláv idejéből valók.<ref name=makai/> A Kijevi Rusz alapvető fontosságú jogi kódexe, a ''Russzkaja Pravda'' három változatban maradt fenn, ezek a ''Rövid'', a ''Bővített'' és a ''Rövidített Pravda'', s közülük a Rövid Pravda első része tartalmazza Jaroszláv törvényeit, fiai, a Jaroszlavicsok rendelkezéseivel együtt.<ref name=makai/> Keletkezési ideje bizonytalan.<ref name=makai/> A törvények a személy elleni és a tulajdon ellen elkövetett sérelmekkel foglalkoznak, s mivel csak a jog egy részét fedik le, valószínűleg Jaroszláv által meghozott törvényeknek csak egy töredéke.<ref name=makai/> Tükröződik bennük a korábbi századok szokásjoga, valamint elődeinek törvényei is bekerültek, de átalakították őket a kor szellemének megfelelően.<ref name=makai/>
 
===KereszténységEgyházpolitika===
Jaroszláv jelentős szerepet játszott a [[keresztény]] hit terjesztésében is. [[Templom]]okat és [[kolostor]]okat építtetett, mint a kijevi [[Szent Szófia-székesegyház]]at (alapjait azon a helyen rakták le, ahol a besenyőket [[1036]]-ban megverték), a mára elpusztult kijevi Arany-kapu tetején az Angyali Üdvözlet-templomot, valamint a Szent György- és a Szent Irina (Iréné)-kolostorokat. A papok és a szerzetesek ellátásáról a fejedelmi kincstárból gondoskodott. Írástudói a [[görög nyelv]]ű szövegeket [[szláv nyelv]]re fordították, s az elkészült könyveket a Szófia-székesegyházban helyezték el. Ez a könyvtár mintegy 950, főleg istentiszteletekkel kapcsolatos kötettel rendelkezett, amelyekre a templomoknak és a [[püspökség]]eknek volt szükségük.
 
Jaroszláv jelentős szerepet játszott a [[keresztény]] hit terjesztésében is.<ref name=makai/> [[Templom]]okat és [[kolostor]]okat építtetett, mint a kijevi [[Szent Szófia-székesegyház]]at (alapjait azon a helyen rakták le, ahol a besenyőket [[1036]]-ban megverték), a mára elpusztult kijevi Arany-kapu tetején az Angyali Üdvözlet-templomot, valamint a Szent György- és a Szent Irina (Iréné)-kolostorokat.<ref name=makai/> A papok és a szerzetesek ellátásáról a fejedelmi kincstárból gondoskodott.<ref name=makai/> Írástudói a [[görög nyelv]]ű szövegeket [[szláv nyelv]]re fordították, s az elkészült könyveket a Szófia-székesegyházban helyezték el.<ref name=makai/> Ez a könyvtár mintegy 950, főleg istentiszteletekkelIstentiszteletekkel kapcsolatos kötettel rendelkezett, amelyekre a templomoknak és a [[püspökség]]eknek volt szükségük.<ref name=makai/>
Jaroszláv emellett bele is szólt az egyház ügyeibe, például [[püspök]]öket nevezett ki, sőt a korábbi, (és a későbbi) eljárástól eltérően 1051-ben ő nevezte ki kijevi [[metropolita|metropolitának]] a [[Pecserszka Lavra|Barlangkolostor]] megalapítóját, az orosz [[Ilarion]]t. Ez egyébként a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] feladata volt, aki addig [[bizánc]]i származású metropolitákat állított a kijevi [[metropólia]] élére. Jaroszláv ezzel a lépésével a pátriárka és a bizánci császár befolyását akarta csökkenteni. Fellendítette a György-kultuszt, érmein és pecsétjén [[Szent György]] alakja látható, valamint védőszentje tiszteletére [[1037]]-ben Kijevben megalapította a Szent György-kolostort. Mivel Szent György a bizánci császárnak is pártfogója volt, figurája gyakran jelent meg a bizánci érméken és ólombullákon, Jaroszláv így fejezte ki egyenrangúságát a bizánci császárral. Ráadásul amikor [[november 26]]-át Szent György ünnepévé avatta, egy olyan vallási ünnepet vezetett be a Ruszban, amelyet a [[bizánci egyház]] nem ismert.
 
Jaroszláv emellett bele is szólt az egyház ügyeibe, például [[püspök]]öket nevezett ki, sőt a korábbi, (és a későbbi) eljárástól eltérően 1051-ben ő nevezte ki kijevi [[metropolita|metropolitának]] a [[Pecserszka Lavra|Barlangkolostor]] megalapítóját, az orosz [[Ilarion]]t.<ref name=makai/> Ez egyébként a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] feladata volt, aki addig [[bizánc]]i származású metropolitákat állított a kijevi [[metropólia]] élére.<ref name=makai/> Jaroszláv ezzel a lépésével a pátriárka és a bizánci császár befolyását akarta csökkenteni.<ref name=makai/> Fellendítette a György-kultuszt, érmein és pecsétjén [[Szent György]] alakja látható, valamint védőszentje tiszteletére [[1037]]-ben Kijevben megalapította a Szent György-kolostort.<ref name=makai/> Mivel Szent György a bizánci császárnak is pártfogója volt, figurája gyakran jelent meg a bizánci érméken és ólombullákon, Jaroszláv így fejezte ki egyenrangúságát a bizánci császárral.<ref name=makai/> Ráadásul amikor [[november 26]]-át Szent György ünnepévé avatta, egy olyan vallási ünnepet vezetett be a Ruszban, amelyet a [[bizánci egyház]] nem ismert.<ref name=makai/>
 
===Építkezései===
94 150

szerkesztés