„Aokigahara” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
enwiki források átvétele |
|||
4. sor:
'''Aokigahara''' (青木ヶ原) vagy másik ismert nevén '''Dzsukai''' - A fák tengere (樹海), Japánban, a [[Fudzsi]] Hegy tövében elterülő mintegy 35 km²-es erdő. Számos turistalátványossággal rendelkezik, többek közt sziklás, jeges barlangokkal. Az erdőt környékén fekszik három település: [[Nariszava]], [[Asivada]] és [[Kamikuisiki]].
Az erdő jelentős szerepet játszik a japán mitológiában, mint a démonok lakhelye, emellett az egyik legkedveltebb hely az [[öngyilkosság|öngyilkosok]] körében; 2002-ben 78 holttestet találtak mindazok ellenére, hogy az erdő számos pontján japán illetve angol nyelvű táblák buzdítanak arra, hogy gondolják át szándékukat. A fák sűrűségének és az állatok kis számának köszönhetően az erdő hátborzongató csendjéről is ismert, ezen tulajdonsága miatt kapta a „fák tengere” nevet.<ref name="Zack Davisson">{{Cite news|url=http://www.seekjapan.jp/article-1/767/The+Suicide+Woods+of+Mt.+Fuji|title=The Suicide Woods of Mt. Fuji|author=Zack Davisson|work=Seek Japan}}</ref>
== Földrajzi adottságai ==
A legutóbbi 1707-es kitörésben ezt a területet nem fedte be láva és hamu, így a ma ismert zöld erdő fennmaradhatott. A talaj elsősorban vulkanikus kőzetet tartalmaz, ezáltal nagyon nehéz bármiféle eszközzel, csákánnyal, lapáttal megtörni. A növényzetet főleg fehér cédrus, fenyő és egy puszpáng-féle bukszus alkotja. Helyi önkéntesek nemhivatalos útvonalakat jelöltek ki ragasztószalaggal az erdőben, ezek mentén szokták megtenni az éves „testvadászatot”. A műanyag szalag soha nincs eltávolítva, így kiváló útmutatóként szolgál az erdő turistalátványosságaihoz vezető utakhoz (Jég-barlang, Szél-barlang). Az első pár kilométer megtétele után az erdő sokkal tisztább, érintetlenebb, nincsenek egyértelmű nyomai az emberi látogatásoknak.<ref>{{Cite web|url=http://www.asahi.com/english/Herald-asahi/TKY200805020328.html|title=Intruders tangle 'suicide forest' with tape|work=Asahi Shimbun|date=2008-05-03|accessdate=2008-05-03 |archiveurl = http://web.archive.org/web/20080506060315/http://www.asahi.com/english/Herald-asahi/TKY200805020328.html <!-- Bot retrieved archive --> |archivedate = 2008-05-06}}</ref>
== Látogatók és öngyilkosok ==
Aokigahara a [[San Francisco|San Franciscó-i]] [[Golden Gate híd]] után a második legnépszerűbb hely a meghalni vágyók körében.<ref>{{cite web |author=Thomas Meaney |url=http://online.wsj.com/article/SB114504929764426405.html?mod=googlewsj |title=Exiting Early: Is life worth living? The question is perennial. The answers include 'no' |publisher=The Wall Street Journal |date=2006-04-15 |accessdate=2009-11-14}}</ref><ref name="Amazeen">{{cite web |author=Sandy Amazeen |url=http://books.monstersandcritics.com/nonfiction/reviews/article_1070655.php/Book_Review_Cliffs_of_Despair_A_Journey_to_Suicides_Edge |title=Book Review: Cliffs of Despair A Journey to Suicide's Edge|publisher=Monsters & Critics |date=2005-12-21 |accessdate=2011-08-10}}</ref> Népszerűsége többek közt [[Macumoto Szeicsó]]: ”Nami no Tó” című, 1960-ban íródott regényének is köszönhető, a történet végén ugyanis a szerelmespár ebben az erdőben követ el öngyilkosságot. Aokigahara történelme azonban már a 19. században is összefonódott a halállal, előfordult az „[[ubaszute]]” gyakorlata, melynek során a család idős tagját kikísérték a hegyek közé, majd otthagyták, hogy végül szomjan vagy éhen haljon. Sokan ma is úgy tartják, hogy az otthagyottak szellemei kísértik az erdőt.
<ref name="Studio 360:Suicide Forest">{{cite web |url=http://www.studio360.org/episodes/2010/01/08 Studio 360:Suicide Forest |title=Studio 360 |date=2010-01-08 |accessdate=2011-08-10}}</ref>
Az 1950-es évek óta több mint 500 ember vesztette életét Aokigaharában, többnyire öngyilkosok,<ref name="Amazeen"/> ami évente átlagosan 30 halálestet jelent.<ref>{{cite web |author=Peter Hadfield |url=http://www.telegraph.co.uk/news/main.jhtml?xml=/news/2000/11/05/waoki05.xml |title=Japan struggles with soaring death toll in Suicide Forest |publisher=The Sunday Telegraph |date=2001-06-16 |accessdate=2011-08-10</ref>
2002-ben 78 holttestet találtak az erdőben, ezzel a számmal megelőzve az 1998-as rekordot, amikor 73 halálesetről számoltak be.<ref>{{Cite web|url=http://search.japantimes.co.jp/member/member.html?nn20030207b1.htm|title='Suicide forest' yields 78 corpses |work=[[The Japan Times]] |date=2003-02-07 |accessdate=2008-05-03}}</ref> 2003-ban ez a szám 100-ra emelkedett, ugyanebben az évben a helyi kormány abbahagyta a halálozások számának közzétételét, ezzel próbálva a nyilvánosság szemében jelentéktelenebbé tenni Aokigahara öngyilkossággal való asszociációját.<ref name="Studio 360:Suicide Forest"/> 2004-ben 108-an lettek öngyilkosok itt, míg 2010-ben 247 öngyilkossági kísérlet közül 54 volt sikeres.<ref>{{cite web |author=Rob Gilhooly |url=http://search.japantimes.co.jp/cgi-bin/fl20110626x1.html |title=Inside Japan's 'Suicide Forest |publisher=Japan Times |date=26 June 2011 |accessdate=2011-08-10</ref> Az öngyilkosságok hatalmas száma miatt japán és angol nyelvű táblákat helyeztek ki az erdőben, azzal a céllal, hogy az öngyilkosjelöltek merjenek segítséget kérni, és ne dobják el az életüket.▼
1970-től kezdve tartanak éves holttest-keresést, melyben kisebb rendőrcsapatok, önkéntesek és újságírók vesznek részt.<ref>{{Cite news |url=http://www.independent.co.uk/news/world/asia/japans-harvest-of-death-635356.html |title=Japan's harvest of death |work=[[The Independent]] |location=London |date=2000-10-24 |accessdate=2011-08-10}}</ref> Amellett, hogy az emberek egy része meghalni jön, a sűrű, átjárhatatlan erdő a kalandvágyókat is vonzza. A túrázók nagy része színes ragasztószalagokat hagy maga után, mely aggodalmat keltett a megyei tisztviselők körében, az erdő ökoszisztémája miatt.▼
▲2003-ban ez a szám 100-ra emelkedett, ugyanebben az évben a helyi kormány abbahagyta a halálozások számának közzétételét, ezzel próbálva a nyilvánosság szemében jelentéktelenebbé tenni Aokigahara öngyilkossággal való asszociációját. Az öngyilkosságok hatalmas száma miatt japán és angol nyelvű táblákat helyeztek ki az erdőben, azzal a céllal, hogy az öngyilkosjelöltek merjenek segítséget kérni, és ne dobják el az életüket.
▲1970-től kezdve tartanak éves holttest-keresést, melyben kisebb rendőrcsapatok, önkéntesek és újságírók vesznek részt. Amellett, hogy az emberek egy része meghalni jön, a sűrű, átjárhatatlan erdő a kalandvágyókat is vonzza. A túrázók nagy része színes ragasztószalagokat hagy maga után, mely aggodalmat keltett a megyei tisztviselők körében, az erdő ökoszisztémája miatt.
2004-ben „Dzsukai- A Fák Tengere a Fudzsi Hegy mögött” (樹の海, Fák Tengere) címmel jelent meg egy film Aokigaharáról [[Takimoto Tomojuki]] rendezésében. Négy emberről szól a történet, akik ebben az erdőben szeretnének véget vetni életüknek. A forgatási helyszín felderítése közben Takimoto azt mondta az újságíróknak, hogy talált egy pénztárcát, mely állítása szerint {{szám|370000}} [[japán jen]]t tartalmazott (kb. {{szám|870000}} forint), ezzel hangot adva annak a pletykának, miszerint Aokigahara egy kincsesbánya a „hiénák” számára.
== Források
<references/>
* [http://japanfelderito.hu/aokigahara-jukai-a-fak-tengere-i/ Aokigahara Jukai — A fák tengere Írta Lévai Csaba]▼
=== Fordítás ===
{{Fordítás|en|Aokigahara|oldid=440953238}}
== További információ ==
{{commonscat|Aokigahara}}
▲* [http://japanfelderito.hu/aokigahara-jukai-a-fak-tengere-i/ Aokigahara Jukai — A fák tengere Írta Lévai Csaba]
[[Kategória:Japán]]
| |||