„Vere Gordon Childe” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: nn:Vere Gordon Childe |
Hoi (vitalap | szerkesztései) →Élete: Az európai civilizáció hajnala |
||
29. sor:
''S. H. Childe'' anglikán lelkész fiaként született. Tanulmányait a ''Sydney Church of England'' gimnáziumban kezdte, majd a Sydney Egyetemen folytatta. 1913-ban már az ausztrál Munkáspárt tagja volt. BA fokozatát 1914-ben szerezte meg filológiából. 1917-ben az [[Oxfordi Egyetem]]en őstörténetből is elnyerte a BA fokozatot. Itt Sir [[Arthur Evans]] és [[John Linton Myers]] voltak a tanárai. Visszatért Ausztráliába. 1917-1923 között Új-Dél-Wales törvényhozó Tanácsában tevékenykedett, mint [[Queensland]] tartomány munkáspárti miniszterelnökének, E. G. Theodore-nak magántitkára. Első könyve, a ''Hogyan kormányoz a munkáspárt'' szociáldemokrata eszmék mentén született.
1925-ben a Királyi Antropológiai Intézet könyvtárosa lett. 1925-ös második könyve (''Az európai civilizáció hajnala'') máris meghozta számára a világhírt régészeti körökben. E munkájában vetette fel először az európai és közel-keleti történeti fejlődés kapcsolatainak lehetőségét. Ennek során az ''indo-európai'' népek régészeti anyagával foglalkozott és 1926-ban felállította annak dél-oroszországi őshaza-elméletét. [[Ernst Haeckel]] nyomán járva a korban általános rasszista megfogalmazások is megtalálhatók, elsősorban a kultúrák és civilizációk összehasonlítása terén. Munkáiban fellelhető még [[Charles Darwin]] közvetlen hatása is, valamint pozitivista filozófusok, mint [[Auguste Comte]], [[Max Weber]], Sir [[Edward B. Taylor]] és [[Eugen Dühring]] nyomai is. Az evolúció-elmélet hatására a civilizációk eredetének és korai fejlődésének kérdése került érdeklődésének középpontjába.
A társadalmi fejlődést politikai, jogi, vallási, társadalmi és gazdasági síkon is vizsgálta, és eredményeivel csak akkor volt elégedett, ha ezek komplex rendszerbe állhattak össze. Vizsgálatait mindig kiegészítette geológiai, biológiai, antropológiai és őslénytani megfigyelésekkel. ''Childe'' alkalmazta először azt a megközelítést, miszerint az írás kialakulása alapvető fontosságú része a civilizációk fejlődésének, és fordítva: az írás fejlettsége és komplexitása egyfajta indexét nyújtja a kultúra fejlettségének. A ''childei'' minőségi indexeket ma is használják, ezek közt vannak a ''műszaki'', ''művészeti'' és ''szabadidős'' indexek is.
| |||