„Gyálarét” változatai közötti eltérés

→‎Története: kiegészítés
a (Dátumok előjavítása kézi botszerkesztéssel: számmal jelölt hónapnevek feloldása, szóköz és pont pótlása/törlése, nullátlanítás, nagykötőjel)
(→‎Története: kiegészítés)
koboztak el és 30 foglyot is ejtettek. A magyar csapatokat Igmándy Sándor<ref>1848-49. honvédezredes, előbb cs. kir. főhadnagy volt; a szabadságharc után pedig somogymegyei főszámvevő. Meghalt 1877. július 13. Kaposvárt (Somogym.)</ref> alezredes vezette."<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}} Péter László, Röszke földje és népe. Szeged 1996. 152. o.]</ref>}}
 
Az [[1885]]-ben, a [[folyószabályozás]] során, átvágták a [[Tisza|Tiszát]], ami elszakította Gyálát a rétjétől (a mai Gyálarét területétől). A [[trianoni békeszerződés]] alapján a [[Tisza]] ezen a szakaszon országhatár lett, így Gyála belterülete [[Szerbia|Szerbiához]], a Tiszán inneni Nagyrét nevű határrésze (Fehérpart, Szilágy, Lúdvár) pedig [[Magyarország]]hoz került. Ezt később földosztással felparcellázták, majd a Szilágyi-major helyén, szegedi és környékbeli szegényparasztok és munkások új települést kezdtek építeni. Az új [[község]] 1923-ban alakult Gyála néven, majd nevét 1946-ban Gyálarétre változtatták.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_history_goa?s=20315 Helységnévtár 2006, a KSH portálján]</ref>
 
{{idézet|"Szeged városától délre telekkönyvileg régebben a jugoszláviai Gyálához tartozó, a Tisza keleti új és nyugati holt ága között elterülő rétségnek Gyálai rét a. neve, amely a szőregi kincstári uradalom megszűntével a Wiener-Bankverein, majd a gróf Szapáry család, utána Récsei Ede és Lichtenegger Gyula szegedi mérnök birtokába került. A század elején elárverezték. Szerette volna a Város megvásárolni és kisbérletekre osztani, de nagybirtokosok előzik meg. Több major: Fehérpart, Szilágy, Ludvár épült rajta. - írja Bálint Sándor, A szegedi nagytáj helységei c. művében.}}
 
Ezt később földosztással felparcellázták, majd a Szilágyi-major helyén, szegedi és környékbeli szegényparasztok és munkások új települést kezdtek építeni. Az új [[község]] 1923-ban alakult Gyála néven, majd nevét 1946-ban Gyálarétre változtatták.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_history_goa?s=20315 Helységnévtár 2006, a KSH portálján]</ref>
 
1923 és 1945 között [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]], majd 1945 és 1950 között [[Csanád vármegye]] Torontáli [[járás]]ához tartozott. Az [[1950-es megyerendezés]] során [[Csongrád megye|Csongrád megyéhez]] került, ahol a Szegedi járásba osztották be.