„Udmurtok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: av:Удмуртал |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ortodox –> ortodox kereszténység |
||
52. sor:
''IV. (Rettegett) Iván'' cár seregei [[1552]]-ben elfoglalták [[Kazány]]t, és az udmurtok által lakott terület teljes egészében a Moszkvai nagyfejedelemség része lett.
Az itt élő finnugor népeket az egyre növekvő adók és a sorozatos jogsértések egyaránt sújtották. A [[18. század]]ban jelentős orosz betelepülés és ezzel együtt tömeges [[ortodox kereszténység|ortodox]] hittérítés kezdődött. Sokan a délebbi, [[muzulmán]]ok lakta vidékekre menekültek. Ebből az időből származnak az udmurt nyelv első emlékei és az első udmurt nyelvtan is (1775), írásra a [[cirill eredetű ábécék|cirill ábécé]] módosított változatát kezdték használni. A század vége felé bányák, gyárak létesültek, de munkásaik főleg orosz bevándorlók lettek. Az udmurt lakosság legnagyobb része továbbra is falvakban élt, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Az [[1905]]-ös forradalom után elkezdődhetett a nemzetiségek, köztük az udmurtok kulturális újjászületése, nemzeti öntudatának ébredése. [[1913]]-ban megjelent az első udmurt újság, kulturális körök alakultak.
A [[szovjet]] hatalom győzelmét követően, [[1920]]-ban megalakult a ''Votják'' (később: ''Udmurt'') ''Autonóm Terület'', lakosságának 53%-a volt udmurt volt. ([[1934]]-től ''Udmurt Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság''.) Az 1920-as években udmurt nyelvű népiskolák nyíltak, tankönyvek, ismeretterjesztő kiadványok jelentek meg, az írni-olvasni tudók aránya [[1926]]-ra 32,6%-ra nőtt, a 30 évvel korábbi 6,8%-ról.
| |||