„Andrei Șaguna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ortodox –> ortodox kereszténység |
||
1. sor:
:''Ez a szócikk Andrei Șaguna püspökről szól. A róla elnevezett települést lást az [[Ötvenespuszta]] lapon.''
[[Fájl:Saguna, mitropolit.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Andrei Șaguna]]
'''Andrei Șaguna''' ([[Miskolc]], [[1809]]. [[január 20.]] – [[Nagyszeben]], [[1873]]. [[június 28.]]), erdélyi román [[ortodox kereszténység|ortodox]] püspök.
== Élete ==
A bölcseletet és jogot [[Pest]]en végezte. Manilovics verseci szerb püspök rábeszélésére az egyházi rendbe lépett és [[1829]]-től [[Versec]]en a keleti teológia tanfolyamát elvégezvén, a püspök udvari papja és a verseci teológiai intézet tanára lett. Minthogy az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyházban csak [[szerzetes]] lehet püspökké, [[1833]]-ban belépett szerzetesként a [[lopova]]i zárdába, hol szerzetesi szokás szerint a keresztségben nyert [[Anasztáz]] nevét [[András]]ra változtatták. [[1834]]-ben [[diakónus]], [[1835]]-ben [[protodiakónus]], [[1837]]-ben [[sincellos]], [[1838]]-ban [[protosincellos]] lett.
[[Ðorđe Stratimirović|Stratimirovics]] szerb [[pátriárka]] maga mellé vette titkárnak, a [[karlóca]]i szemináriumban tanárnak alkalmazta, és szerzett érdemei alapján [[1842]]-ben a dúsgazdag [[kovil]]i zárda archimandritájává azaz [[apát]]jává tette. [[1845]]-ig teológiai tanár volt Versecen és az ottani [[konzisztórium]] [[vikárius]]a, 1845-től pedig a Kovil-zárda [[prépost]]ja. [[1846]]. [[június 27.|június 27-én]] az [[erdélyi román püspökség]] vikáriusa, majd [[1847]]. [[december 2.|december 2-án]] [[püspök]] lett.
18. sor:
Egyháza érdekében fontos tevékenységet fejtett ki: a román iskolaügyet rendezte, előmozdította a tehetséges román fiatalok külföldi iskolázását. Kieszközölte a [[brassó]]i román főgimnázium engedélyezését, amely [[1851]]-ben meg is nyílt. [[1869]]-ben megnyitotta a [[brád]]i gimnáziumot. [[1852]]-ben nyomdát alapított [[Nagyszeben]]ben iskolai s egyházi könyvek kiadására. [[1853]]-ban megalapította a ''[[Telegraful Român]]'' c. politikai napilapot.
Az egyházi ügyek rendezésére [[1860]]-ban és [[1864]]-ben [[zsinat]]okat tartott, és [[1864]]. [[december 24.|december 24-én]] keresztülvitte az [[ortodox kereszténység|ortodox]] román egyháznak az [[ortodox kereszténység|ortodox]] szerb egyháztól való teljes elválasztását. Ekkor az „erdélyi románok metropolitája” (= érsek) címet kapta. [[1863]]-ban a [[Reichsrath]] tagja lett. [[1861]]-ben román kultúregyletet létesített. 1864-ben papságának fizetéskiegészítését 24 000 forintra emeltette. [[1865]]-ben részt vett a [[kolozsvár]]i gyűlésen és kérte, hogy Erdély és Magyarország elkülöníttessék; ezért Dózsa indítványozta vád alá helyezését. 1865-ben Ferenc József közli Șaguna metropolitával, hogy Erdély kérdésében a magyar álláspontot fogadja el.
1865. november 19-én ült össze az utolsó erdélyi országgyűlés. A megnevezése körül bizonytalanság volt, mert egyik nemzetiség sem ismerte el a kolozsvári országgyűlés törvényességét. A magyarok úgy vélték, hogy a 48-as unió továbbra is érvényes, tehát nem lehet külön erdélyi országgyűlést összehívni, ezért ez csak regnikoláris tanácskozásnak tekintendő, amely megerősíti az uniót, és utána a képviselők elfoglalhatják jogos helyüket a magyar országgyűlésben. A románok a szebeni diéta folytatását követelték, csak a szászok ingadoztak. A kolozsvári uniós gyűlés végül is a román és a szász képviselők egy részének tiltakozása mellett 166 szavazattal (4 román és 6 szász mellette, 29 román és 26 szász ellene szavazott) elfogadta a Zeyk Károly által beterjesztett indítványt az unió jogszerűségéről. [[Zeyk Károly]] megismételte az ismert érveket: a történeti-jogi érvektől egészen az unió gazdasági célszerűségéig. A nemzetiségeket igyekezett megnyugtatni, hogy ''„jogai, érdekei és igényei az eggyé alakulás részletezésénél illően tekintetbe lesznek véve, s a jogegyenlőség és méltányosság alapján kielégítve úgy, hogy minden honpolgárnak egyenlő joga legyen”''
| |||